2018. május 11., péntek

A 10 legfontosabb tér egy sikeres XXI. századi közkönyvtárban

Demco Interiors szerint az alábbi terek nélkülözhetetlenek egy sikeres XXI. századi közkönyvtárban. Mit gondoltok?

1. Fogadótér
Hívogató, minden része jól megközelíthető, pezsgő, élénk környezet. Tele van információval vagy olyan emberekkel, akik tudják, hol található az információ. Megtalálható benne minden, ami a könyvtár működését, szolgáltatásait, programjait promótálja. Berendezése egyszerű, tiszta, jelző- és tájékoztató rendszer, feliratai jól láthatók és könnyen értelmezhető. 

A Demco példája a fogadótérre
Az én példám a hágai közkönyvtár fogadótere
2. Kávézó
Egy igazi közösségi hely, amely ösztönzi a beszélgetést és a magányos olvasgatást, relaxálást egyaránt. Akár még csendes háttérzene is szólhat benne. Legyen benne többféle ülőalkalmatosság – bárpult is akár, s tegyünk ki napilapokat, hetilapokat is.

A Demco fotója


S az én két képem - szintén Hágából
3. Könyvesbolt a könyvtárban
Avagy egy egy könyvesbolt jellegű terület az új beszerzések, a sikerkönyvek, helyi programok szórólapjainak vagy éppen a helyi művészek alkotásainak, esetleg turisztikai célú tárgyak, ajándékok bemutatására. Különösen jó, ha a bejárat közelében van! A dizájn meghatározója: találjanak meg, mindent az olvasók, amit keresnek; lehessen böngészgetni, nézelődni, kutatgatni, véletlenszerűen megtalálni valamit. Jó hatást érhetünk el speciális bútorokkal, kreatív dizájnnal.

Egy Demco-berendezés
S az én szintén hágai fotóim
4. Sokgenerációs nappali
Ahol a közösség különféle korosztályai találkozhatnak egymással. Teremtsünk (szinte) otthoni környezet, kényelmes bútorokkal, amelyek ösztönzik az interakciót, a kapcsolatokat. Helyezzünk ki sokféle ülőalkalmatosságot U-alakban elrendezve, asztalokat, asztali lámpákat, társasjátékokat!

A Demco javaslata


Deichman Stovner, Osló
5. Egy koszos helyiség
Ugye, emlékszünk a dán 4-space-model-re, amelyben a könyvtár mint az alkotás helye is megjelenik? És tudjuk, mi az a makerspace? Ezek jussanak eszünkbe a koszos helyiség kapcsán! Legyenek benne állítható magasságú asztalok, könnyen tisztítható felületek, letörölhető asztalfelületek a közös gondolkodáshoz (mint egy white board), beépített szekrények, munkalapok, mosogatók stb. Mint a Bubbler-ban.

6. Közösségi rendezvényterem
Amely rugalmasan alakítható a program típusa szerint, s ha nincs benne éppen program, egy  normál fogadótérként, közösségi térként - mintegy a „nappali” kiterjesztéseként - is szolgál.

Például ilyen, amit a Demco javasol, vagy...
ilyenek, amiket én láttam vagy találtam
7. Csendes(ebb) (olvasó)terem
Hát, igen, vissza a hagyományokhoz: egyre több helyen egyre több olvasó kéri vissza a csendes könyvtári tereket (is). (Az FSZEK-ben és Vancouver-ben is.) Olyan tereket, amelyek nem csak olvasáshoz, tanuláshoz, hanem közös tanuláshoz vagy irodalmi klubokhoz is használhatók akár. Helyezzünk ki különböző méretű asztalokat, kanapékat, kávézó asztalokat, laptop asztalokat, asztali lámpákat stb. Hozzunk létre akár intimebb környezetet!




8. Üzleti inkubátor tér
A 4-space-model kapcsán itt a a könyvtár mint az inspiráció helye és a találkozások helye juthat eszünkbe. Támogassuk a start-up-okat, a közös(ségi) munkát, az együttműködést! Legyenek elérhetők a térben könyvtári gyűjtemény részek, adatbázisok, az innovatív  technológia, és a támogató személyzet is. Rendezzük be a teret hosszú asztalokkal, amelyek köré akár 8-10 ember is leülhet, vagy éppen kényelmes kanapékkal, körasztalokkal.



9. Pop-up library
Legyen „mozgó” könyvtárunk, ami nem feltétlenül mozog! Valami váratlan, szokatlan, ami meglepi és megörvendezteti az embereket: szabadtéri bútorok, kitelepülések, nem hagyományos megjelenés, bútorzat, állványzat, kocsi, bicikli, tricikli, házikó stb. a könyvtári dokumentumoknak, programoknak - széles a választék.


10. Közösségi kert / „kültér”
Gondolkozzunk el a könyvtár külső terein, alakítsunk ki olvasóligetet, kertet, ahol relaxálni, inspirálódni lehet, vagy ahol közösségi programokat szervezhetünk. Legyen a kert, a park a szabadtéri könyvtári programok színtere! Számos lehetőségeink közül néhány: kertészkedés, környezettudatos életmódra nevelés (gyerekek!), történetmesélés, egészségtudatos vagy gasztronómiai programok, művészeti programok, szabadtéri kiállítások stb. A berendezésnek pedig legyen része néhány piknik asztal és szék, padok, kényelmes kerti fotelek.


Jó tervezgetést!


2018. április 1., vasárnap

Könyvtár - kávézó - közösségi tér Tårnby-ben

A placemaking  (téralkotás) segítségével a helyi közösség által formált, vonzó közösségi élettereket hozhatunk létre a közterületek élő közösségi térré alakítása, a terek közösségi funkciókkal, tartalmas programokkal való megtöltése, illetve újfajta hasznosítási lehetőségeinek kitalálása révén. A placemaking elveinek és eszközeinek könyvtári alkalmazásával egy hosszabb cikkben foglalkozom a Könyvtári Figyelő következő (2018/2.) számában. Ebben a blogbejegyzésben most egy kapcsolódó jó példát mutatok be: a dániai Tårnby település könyvtárát, ahol a könyvtárépület fizikai megnyitásával új közteret, közösségi teret sikerült teremteni a város lakosai számára.


William H. Whyte urbanista szerint az embereket elsősorban a többiek jelenléte vonzza egy köztérre, s az olyan tényezők, mint az ülőhelyek, a napfény és az árnyék, a megérinthető víz, az étel, illetve a jó megközelíthetőség. A Whyte kutatásai nyomán létrejött Project for Public Spaces (PPS) szerint az, hogy egy köztér jó-e, sikeres-e, használják-e az emberek, négy fő szemponttól függ: attól, hogy milyen könnyen megközelíthető, illetve milyen kapcsolatban áll környezetével; függ az ún. közösségi szellemtől; a használattól és a térhez kapcsolódó tevékenységektől; illetve az összképtől, s attól, hogy kényelmes-e a tér. A jó köztér a PPS szerint könnyen elérhető, hozzáférhető, megközelíthető, látható; biztonságos, tiszta, kényelmes, tetszetős az összképe; ahol sokféle tevékenységet végezhetnek az emberek, ahol programok várják őket; s ahol találkozhatnak egymással, barátaikkal, de akár idegenekkel is szóba elegyedhetnek. Mintha csak napjaink egyik sikeresen működő közkönyvtáráról írták volna ezeket a mondatokat... 

A könyvtárak és a településfejlesztés viszonyával már több bejegyzésben foglalkoztam itt a blogon is. Számos példa bizonyítja, hogy egy-egy új vagy felújított könyvtár jelentősen hozzájárul egy település vagy településrész fejlődéséhez, újjáéledéséhez. Egy új könyvtár meghatározó jelképe is lehet egy településnek, s pozitívan alakíthatja a település brandjét.

Ahhoz, hogy egy könyvtár élettel teljen meg - s élettel töltse meg környezetét is - hívogatónak és marasztalónak kell lennie. Ha például egy könyvtár bejárata egy olyan lépcsősorról nyílik, amelyre egy napfényes napon le tudnak ülni az emberek napfürdőzni, olvasgatni, az adott könyvtár bizonyosan élettel telibb lesz, mint az, aminek egy hagyományos, csupasz falakkal körülvett bejárata van. S miért ne nyílhatna a könyvtár kávézója, könyvesboltja vagy akár az olvasóterme egy nyilvános térre? Napjaink leghíresebb, legcsodáltabb könyvtárai éppen ezt a fajta kapcsolódást teszik lehetővé a könyvtár belső terei (polcok, számítógépek, olvasóterek) és a „külső könyvtár” (a homlokzat, a járda, a parkoló, a szomszédos tér vagy park) között. Erről szól az alábbi példa is.

A 43 ezer fős dániai kisváros, Tårnby könyvtára - a fenntartó önkormányzat és a Realdania támogatásával - 2015-ben egy új közösségi tér létrehozását tűzte ki célul: egy hívogató, nyitott és kollaboratív városi teret kívántak megalkotni a könyvtár megnyitásával, egy kávézó létesítésével és a könyvár melletti közpark megújításával. 

A kávézóval szemben támasztott követelmények a következők voltak: a gazdasági mellett társadalmi szempontokat is figyelembe vevő, illetve egészségtudatos üzemeltetés; a kávézó támogassa a könyvtár mindennapi működését; partneri együttműködés a könyvtárral; adjon újat a városi térhez; biztosítson kapcsolatot a könyvtár és a város között; hangsúlyosan jelenjen meg kialakításában a könyvtár külső tere; építsen és biztosítson új kapcsolatokat a könyvtárnak.

A kávézót a könyvtár épületén belül, a könyvtár főbejárata mellett hozták létre, mégpedig az épület homlokzatának kivágásával, megnyitásával.


Ezzel az egyszerű, minimalista megoldással egyedülálló vizuális kapcsolatot sikerült létrehozni egy modern, expresszív és partnerséget, kollaborációt kereső könyvtár, illetve környezete, egy, a közösség által használt városi tér között. 


A bent mindössze 20 ülőhelyet, kint pedig néhány asztalt és gránitpadot  kínáló, egyszerű kávézó  értéke éppen ebben rejlik. Nyáron a bútorzatot hordozható elemekkel egészítik ki, így az emberek választhatnak az árnyékosabb részek vagy a tér kínálta naposabb helyek között is. A kültéri asztaloknál beszélgetnek, kártyáznak, sakkoznak az emberek, s új szolgáltatásként a könyvtárból társasjátékokat is kölcsönözhetnek.


A téren kialakított - elektromos csatlakozással, hang- és fényeszközökkel felszerelt - multifunkcionális színpad számos könyvtári és más városi, közösségi program helyszíne. Lépcsősorát pedig örömmel használják üldögélésre, találkozásokra az emberek.




A színpad és környéke, a rendezett park, valamint a kávézó külső terasza kiemeli környezetéből a könyvtárat, vonzó célponttá, mintegy "kültéri nappalivá" teszi a városlakók számára, s új kapcsolatokat is teremt a környék korábban elszigetelten álló, működő intézményei, épületei között.

Magát a kávézót egy helyi kisvállalkozás működteti számos helyi partnerrel, a társadalmi integrációt segítő civil szervezetek önkénteseivel, helyi iskolák gyakornokaival, szakmai gyakorlatukat itt folytató diákokkal, a helyi munkaügyi központtal együttműködésben.

A pultot a könyvtár falából kibontott vörös téglák újrahasznosításával alakították ki.


2017 januári megnyitása óta a kávézó napi 200-300 vendége fogad, s nyitvatartását a könyvtár nyitvatartásához igazították. Azóta 20%-kal nőtt a könyvtár használóinak száma is. 

Az átalakítások következő elemeként a jelenlegi autóparkolót szeretnék megszüntetni, de legalábbis időről időre lezárni, s területén koncerteket, kültéri kiállításokat, programokat rendezni.

Források és további információ:
Integrated café at Tårnby Main Library
A könyvtár honlapja
Jens Lauridsen: New café and urban space on the main library in Taarnby



2018. március 8., csütörtök

A tranzakció-alapú könyvtártól a kapcsolat-alapú könyvtárig

A XXI. századi közkönyvtár és az általa szolgált közösség vonatkozásában az elmúlt években számos új modell született, melyek közül néhányat bemutattam a TMT 2018. januári számában megjelent írásomban. A 4P-modell, a szükségletalapú könyvtár és a közösségvezérelt könyvtár kifejezések mellett érdemes megismerkedni egy újabb fogalommal, a kapcsolat-alapú könyvtárral.



A kifejezéssel egy interjúban találkoztam, amely Mogens Vestergaard-ral, a dániai Roskilde könyvtárának vezetőjével készült. Vestergaard szerint a múlt könyvtárát a tranzakció-alapúság (ld. pl. a kölcsönzés mint tranzakció) jellemezte, míg a modern könyvtárak működésének meghatározói a könyvtár kapcsolatai. 

A tranzakció-alapú könyvtárba a felhasználók valamilyen igénnyel érkeztek, egy-egy információra vagy könyvre volt szükségük. Nem volt szükség arra, hogy a könyvtáros kapcsolatot alakítson ki a felhasználóval, mindössze a tranzakciót kellett biztosítania ahhoz, hogy az olvasó megkapja, amire szüksége van. Ez leginkább a különböző dokumentumtípusokhoz, elsősorban könyvekhez, később zenéhez vagy elektronikus anyagokhoz való hozzáférés biztosítását jelentette.

Ahogy pedig az évek során folyamatosan csökkent a dokumentumkölcsönzések száma, úgy emelkedett Dániában a könyvtárhasználat mértéke - csak éppen más, nem a dokumentumok miatt kezdték el az emberek használni a könyvtárat. A könyvtár mint fizikai tér - túl a hagyományos tranzakciókon - egyre több új célt nyert,  egyre több új funkciót kapott: a számítógépek, a makerspace, a találkozások, a képzések, a klubok stb. helye lett. Funkcióit tehát már nem pusztán a dokumentumok révén, hanem mint hely teljesíti. A könyvtár ma már nem könyvek sokasága a polcokon, sokkal inkább a könyvtárhasználók nappalija (vö. Deichman Stovner mint nappali szoba, illetve Könyvtár a vasútállomáson).

Míg a tranzakció-alapú könyvtárba tehát az emberek dokumentumért mennek, amit a könyvtáros oda is ad nekik, a kapcsolat-alapú könyvtárban (relational library) a felhasználók együtt dolgoznak, együtt végeznek különböző tevékenységeket a könyvtárossal. Ennek az az alapja, hogy a könyvtár és a könyvtárosok kapcsolatokat építsenek és ápoljanak a közösséggel, illetve a közösség egyes tagjaival. Ez pedig

  • új könyvtárosi kompetenciákat tesz szükségessé, továbbá
  • felerősíti annak fontosságát, hogy a könyvtár fizikai tereit a különböző funkciók és felhasználói csoportok igényei, szükségletei szerint alakítsa.
Hogyan gondolkodjunk hát a kapcsolat-alapú könyvtárról, hogyan alakítsuk át a könyvtárunkat ennek tükrében?
  1. Vegyük fel a kapcsolatot a közösséggel, beszélgessünk az emberekkel arról, mit gondolnak a könyvtárról, s milyen elvárásaik vannak a könyvtárral kapcsolatban!  
  2. Ismerjük meg a könyvtár által szolgált közösséget, egyes csoportjait, életüket, jellemzőiket, gondolkodásukat, szükségleteiket!
  3. Ismerjük meg a könyvtárat csak a hagyományos módon (tranzakciók kapcsán) használókat, illetve azokat, akik nem veszik igénybe a könyvtár szolgáltatásait! Tárjuk fel a hagyományos módú könyvtárhasználat és a könyvtártól való távolmaradás okat. (Vö. TMT 2018/1. A közösség bevonásának fokozatai és eszközei - p.20.; illetve A közösségvezérelt, szükségletalapú könyvtár és a szolgáltatások megteremtésének lépései - p. 22.)
  4. Gondolkodjunk a könyvtárról mint az ötödik hatalmi ágról! "A média szereti magát a negyedik hatalmi ágként tekinteni, amelyik kontrollálja a másik három hatalmi ágat (törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás). De a média nem mindig megbízható, s sokszor túl közel van a politikához" - érvel Vestergaard. A könyvtárak viszont az embereket képviselik. Azt kínálják, amire az embereknek szüksége van: az információk széles tárházát. Ebből a szemszögből nézve a könyvtár valóban az ötödik hatalmi ág, mondja a dán könyvtárigazgató.
Források és további információ: