2017. március 28., kedd

Relevánsnak maradni - Szingapúrban is

 A kép forrása
A Channel NewsAsia a március közepén megnyílt új (pontosabban 500 könyvtárhasználó bevonásával átalakított) szingapúri könyvtárban, a Sengkang Public Library-ben forgatott. Filmjükből megismerhetjük az ország könyvtárainak rövid történetét (kiemelve, hogy azok folyamatosan együtt változtak a szolgált közösség szükségleteinek változásával), s természetesen, megismerkedhetünk az új könyvtárral is. 


A két szintes könyvtár a Compass One bevásárlóközpontban nyitotta meg kapuit,  s 2.136 négyzetméteres területen várja a felhasználókat.


A Channel NewsAsia riportjában láthatjuk azt az új automatikus rendszert (AutoSorter), amely naponta 3000 visszahozott könyvet ellenőriz és rendez a megfelelő dobozba, jelentős fizikai munkától megkímélve a könyvtárosokat és sok időt felszabadítva ezzel számukra, akik ezalatt a felhasználókkal tudnak foglalkozni. 

A Sengkang Public Library egyike annak a négy, ebben az évben nyitandó új, ún. Next Generation Library-nek, amelyek már nem csak dokumentumok és kölcsönzés helyei lesznek, hanem olyan helyek, a közösségek találkozhatnak egymással, tanulhatnak egymással, egymástól - emeli ki a tudósító. 

Ahogy Kirpal Singh professzor a filmben elmondja, a szingapúri könyvtári hálózat fejlesztése az 1960-as évektől kezdődött, először mobil könyvtárak üzembe állításával, később fiókkkönyvtárak létrehozásával - a politikai döntéshozók felismerték a könyvtárak óriási szerepét a szingapúri nemzet építésében, erősítésében, mondja Singh.  Jelenleg 26  közkönyvtár működik a szigetországban. 

A statisztikai adatok szerint: míg a könyvtári tagok száma 1995-ben csak 0,57 millió volt, ez a szám 2005-re elérte az 1,95 milliót, 2015-ben pedig már 2,3 millió könyvtári tagságot regisztráltak Szingapúrban. De amíg egy 2016-os olvasáskutatás szerint a lakosság 69%-a olvasott legalább egy könyvet az előző évben, csak 19% mondta azt, hogy hetente több mint egyszer olvas könyvet. Sokan vonzóbbnak találják az AV dokumentumokat a könyveknél, s az olvasott könyveknek csak mintegy 56%-át kölcsönzik könyvtárból. (Azért én ezt nem találom olyan kevésnek...) A huszonéves korosztály pedig egyre kevésbé használja a könyvtárakat, mondván, inkább megveszi a könyveket, vagy online, esetleg e-könyv formájában olvassa azokat. 

Ezek a számok és tények a szingapúri könyvtárosokat is elgondolkodtatták a könyvtárak jövőjéről. Hogy megfeleljenek a "relevánsnak maradni" követelményének, igyekeznek előretekinteni, s mind jobban megfelelni a közösség igényeinek. Egy-egy könyvtár kialakításánál bevonják az embereket a folyamatokba, döntésekbe, s igyekeznek az egyes könyvtárakat az adott könyvtár által szolgált közösség igényei és szükségletei szerint alakítani. Sengkangban például egyre több a fiatal család, ezért a könyvtárban jelentős tereket szenteltek az ő, illetve kis- és kamaszodó gyerekeik számára: korai fejlesztő részleget és külön, kamaszoknak szóló terület is kialakítottak a könyvtárban.

A filmben megszólaló fiatalok is a kevesebb könyv, több hely szükségességéről beszélnek, de megemlítik a virtuális valóság (AR) könyvtári megjelenésének igényét is. A technológia egyébként is kulcsszerepet tölt be a fejlesztésekben: a National Library Board például olyan alkalmazás kialakítását tervezi, amelyen keresztül kölcsönözni tudnak az emberek, az e-könyvek használatát segítendő pedig a legkeresettebb címek valós idejű adatainak megjelenítésére alkalmas rendszert tettek elérhetővé a könyvtárakban.

A történetmesélés (story telling) Szingapúrban is népszerű, ehhez a legmodernebb fény, hang és interaktív vizuális vetítési megoldásokat telepítik a könyvtárakba. S igen, gondolkodnak az AR könyvtári alkalmazásában is: például virtuális kiállításokhoz tartják jól használhatónak a technikát - emeli ki a tudósítás.



2017. március 21., kedd

21. századi készségek, amelyekre minden tanulónak szüksége van

2017. március 10-én publikálta a World Economic Forum (WEF) új, "New Vision for Education: Fostering Social and Emotional Learning Through Technology", vagyis "Az oktatás új víziója: a szociális és érzelmi tanulás támogatása a technológia segítségével" című jelentését.

A jelentés alapja a New Vision for Education projekt volt, amely azt vizsgálta, hogyan tudja a technológia segíteni az oktatást, annak fejlesztését, illetve, hogy milyen innovatív megoldások segíthetik a gyerekeket abban, hogy a 21. században elengedhetetlen, de általában a hivatalos tantervek keretében nem oktatott egyes kompetenciákat és személyiségjegyeket fejlesszék.


A dokumentumról írt egyik összefoglaló azzal a kemény (a jelentést idéző) megállapítással kezdődik, hogy egyre nagyobb a szakadék a tanult és a szükséges készségek, ismeretek között. 

Aki ma állást keres, annak három alapkészséggel minimum rendelkeznie kell. Ezek: az együttműködés, a kommunikáció és a problémamegoldás készsége, vagyis azok, amelyeket a szociális és érzelmi tanulás (Social and Emotional Learning, SEL) folyamata során lehet elsajátítani. Kiegészítve a tradicionális készségekkel, képessé válhatunk arra, hogy helyt álljunk a digitális gazdaságban - mondja a jelentés.

A 21. századi sikeres élethez szükséges 16 készséget az alábbi ábra mutatja:


1. Alapműveltség, vagyis azok az alapvető készségek, amelyek a mindennapi feladatok elvégzéséhez szükségesek: írástudás, a számolás készsége, tudományos műveltség, ICT ismeretek, pénzügyi ismeretek, kulturális és társadalmi ismeretek.

2. Kompetenciák, vagyis az összetett kihívások, feladatok kezelésének, megoldásának képessége. Ide tartozik a kritikai gondolkodás, a kreativitás, a kommunikáció és az együttműködés.

3. Személyiségjegyek, tulajdonságok, amelyek meghatározzák, hogyan közelítünk változó világunkhoz: kíváncsiság, kezdeményezőkészség, kitartás, alkalmazkodóképesség, vezetés, társadalmi és kulturális tudatosság.

S mindezt összefogja az egész életen át tartó tanulás követelménye. 

A kulcskifejezés pedig a már említett Social and Emotional Learning, ami olyan, a munkaerőpiacon elvárt készségeket fejleszt elsősorban, mint a problémamegoldó képesség és az együttműködés. A jelentés szerint a  mai gyerekek mintegy 65%-a fog olyan munkakörben dolgozni, ha felnő, amely munkakör ma nem is létezik! Nélkülözhetetlen készség tehát esetükben a kreativitás és az alkalmazkodóképesség (hiszen nincs ma ember, aki a tradicionális módokon és eszközökkel fel tudná őket készíteni a munkájukra!). 

Kutatások szerint a szociális és érzelmi készségek bármikor fejleszthetők a gyermekkor során, de a leghatékonyabban a kisgyerekkorban, akár otthon is vagy az óvodában, iskolában, később pedig szükséges a kiterjesztésük, kiegészítésük, továbbfejlesztésük. A SEL-ről, előnyeiről és hatásairól bőven lehet olvasni a jelentésben; én most egy olyan ábrát szúrok ide be, amely tulajdonképpen a SEL eszközrendszerét mutatja be:


Noha a jelentés nem tér ki a könyvtárak szerepére a SEL alkalmazásában, jól látható az ábrából, hogy számos oktatási mód, stratégia megjelenik vagy megjelenhet a könyvtári programokban, a könyvtárak nem formális és informális oktatási tevékenységében is, akár a játék alapú tanulást, a tanulás biztonságos környezetének megteremtését, az egyes témák önálló felfedezésének irányítását, támogatását vagy a csoportban, közösségben (együtt) végzett tevékenységeket nézzük. 

Érdemes tehát végigolvasni és végiggondolni a WEF új jelentését, megkeresni a kapcsolódó pontokat, s beépíteni tanulságokat és javaslatokat saját, könyvtári tevékenységünkbe is.

Források:

  1. New Vision for Education: Fostering Social and Emotional Learning through Technology
  2. Jenny Soffel, Website Editor (World Economic Forum) összefoglalója