2017. október 31., kedd

Rendben, átalakítunk, de mi alapján?

Egyre gyakrabban találkozom olyan cikkekkel vagy komplett modellekkel, amelyek a könyvtárak újragondolásához, átalakításához adnak hasznos tanácsokat, szempontokat, ötleteket. Egy újabb ilyen írás kapcsán gondoltam, hogy egy posztban összegzem mindazon oldalakat, amelyeket érdemes felkeresni, ha hasonló izgalmas, de kihívásokkal teli feladat előtt állunk.




1. Model Programme for Public Libraries
A dán projekt alapgondolata, hogy ha egy adott könyvtár által (ki)szolgált település és közösség jellemzőiből, viselkedéséből, elvárásaiból indulunk ki, ha tereinket ezen igények és szükségletek lehető legmagasabb szintű kiszolgálásának igényével alakítjuk, ha a könyvtári térelrendezést a közösségre szabott tevékenységek határozzák meg, nagyot biztosan nem hibázunk. A projekt keretében megalkották a Four-Space Model-t, amely a közösség igényeinek és szükségleteinek kielégítéséhez szükséges könyvtári terek felől közelíti meg napjaink közkönyvtárainak funkció- és feladatrendszerét, s amelyben a könyvtár az alkotás helyeként (performative space), az inspiráció helyeként (inspiration space), a tanulás helyeként (learning space), valamint a találkozások helyeként (meeting space) jelenik meg.

2. Designing Libraries
Egy rendkívül tartalmas, hasznos és inspiratív brit forrás, a könyvtárépületek, a könyvtári terek, a könyvtári dizájn ötleteinek, új megközelítéseinek, megvalósult példáinak tárháza. A példák az Egyesült Királyság és Írország legjobb gyakorlatait mutatják be, sok-sok fényképpel, amelyeket a brit és ír könyvtárosok közössége épít önkéntesen egy jól használható adatbázissá. 

3. A 4P modell
A londoni székhelyű Building Futures "21st Century libraries" című tanulmánya szerint napjaink sikeres közkönyvtára az ún. 4P alapkövetelmény-rendszere mentén szerveződik. Ezek a People, vagyis az emberek, akiknek nyújtja a könyvtár a szolgáltatásait, illetve azok a könyvtárosok, akik biztosítják e szolgáltatásokat; a Programmes, vagyis a könyvtár valamennyi tevékenysége, a gyűjteménye, hagyományos és IKT-alapú szolgáltatásai, rendezvényei; a Places, vagyis a könyvtár elhelyezkedése a településen (központban vagy egy feltörekvő új/megújuló városrészben, kertvárosban), biztonságos környéken vagy lecsúszóban lévő részen, maga a könyvtár épülete és terei, valamint a Partners, vagyis mindazok az intézmények, szervezetek vagy akár egyének, akikkel a könyvtár kapcsolatban áll, állt, vagy állnia kellene – önkormányzattól a közgyűjteményeken és az iskolákon át a médiáig vagy éppen a helyi turisztikai cégekig.

4. Tanulóterek a könyvtárban
Amiben mindenképpen gondolkodjunk: Small Group Area, avagy tanulótér kisebb közösségek számára beszélgetéshez, ötleteléshez, közös munkához, akár a legegyszerűbb bútorokkal is. Large Group Area, avagy tanulótér osztályok, nagyobb csoportok számára, amely alkalmas frontális bemutatókra és projektmunkára is. Community Area, avagy a klasszikus közösségi tér nagyobb csoportok fogadásához, rendezvényekhez. Technology Rich Area, avagy a klasszikus számítógépes terem vagy terület online kutatáshoz, oktatáshoz vagy éppen önálló alkotáshoz. Quiet, Solitary Areas, avagy eldugott kis kuckók a csendes olvasgatáshoz, elmélyüléshez, íráshoz, reflexióhoz. Makerspaces, avagy a kézműveskedés, a társasozás, az alkotás helyei. 

5. S ha már makerspace...
A "makerspace" maga olyan területet jelent, például egy könyvtárban, ahol az emberek azért gyűlnek össze, hogy létrehozzanak, alkossanak valamit. Megosztják ötleteiket, tudásukat, eszközeiket, s gyakran együtt dolgoznak egy-egy projekten. A makerspace a közösségi tanulás, az együttműködés, az együttgondolkodás, az alkotás helye. Tulajdonképpen ennek számít tehát minden olyan (hagyományos) könyvtári terület, sarok, program is, ahol/amikor kézműveskedünk, alkotunk, együtt dolgozunk.

6. Dizájn stratégiák a közkönyvtárak átalakításához
Egy érdekes blogbejegyzés szerint a következő szempontokat kell figyelembe vennünk a könyvtári terek újragondolása, átalakítása során: engedjünk be minél több természetes fényt, különböző funkciójú térrészeket alakítsunk ki; rugalmas terekben és könnyen mozgatható bútorokban, elemekben gondolkodjunk; ne feledkezzünk meg a WiFi-ről és az IT eszközökről; s mindenképpen legyen egy kávézónk, ahol csak úgy üldögélni is lehet.

7. Új és megújuló könyvtárépületek, könyvtári terek - legjobb gyakorlatok

8. Update!
Könyvtári bútorok, megoldások tekintetében itt inspirálódhattok: Inspiration from Demco, IT eszközökről, kölcsönző- és szortírozó rendszerekről pedig itt: Bibliotheca

Jó olvasgatást, inspirálódást!



2017. október 12., csütörtök

Anytime Library

Az Anytime Library egy olyan könyvtári szolgáltató egység, amelyből bármikor tudnak a felhasználók könyvet kölcsönözni.

Gyártója, az ausztrál FE Technologies kifejezetten előcsarnokokba, várótermekbe, vasútállomásokra, kórházakba ajánlja, ahol fontos, hogy 24 órában elérhető legyen az olvasnivaló a hét minden napján. 

Az Anytime Library-ban 336 könyvtári dokumentum közül válogathatnak az érdeklődők egy érintőképernyős böngésző segítségével, de címre, íróra is lehet benne keresni. 

A felhasználó egyszerűen csak leolvastatja a szkennerrel az olvasójegyét, kiválasztja a könyvet, amelyet azonnal kiad neki a gép a megfelelő nyíláson. Elolvasás után a dokumentumot ugyanilyen automatikusan lehet vissza is adni. Mivel a gép képes a könyvtári rendszerrel való működésre, az adott könyvtár kölcsönzési szabályai szerint jár el, s a kölcsönzésről, valamint a visszavételről is blokkot nyomtat. Ezen felül többféle riport is kinyerhető belőle.

Működéséről itt lehet megnézni egy rövid videót
Elsőként a Rockhampton Regional Library Service (AU) létesített az eszköz segítségével egy új "fiókkönyvtárat" a város repülőterén  2016 elején. 


Az indulási csarnok bejáratánál elhelyezett masina nagy népszerűségnek örvend az utasok körében. Használatában pedig a biztonsági őrök segítenek, akik kapcsán azt is olvastam, hogy sokan közülük életükben először emiatt a szerkezet miatt iratkoztak be a könyvtárba, s azóta is lelkes használói a gyűjteménynek. 

További információk:


2017. október 9., hétfő

World Library and Information Congress 2017, Wroclaw

A könyvtári szakma legrangosabb eseménye minden évben az IFLA (International Federation of Library Associations) éves kongresszusa, melyet 2017. augusztus 21-25. között a lengyelországi Wrocławban, Európa egyik idei Kulturális Fővárosában rendeztek meg. Az esemény a legfrissebb ismeretek és trendek megismerésén túl lehetőséget biztosított a nemzetközi partnerkapcsolatok elmélyítésére és új együttműködések kialakítására is. 

Írásomban a konferencián elhangzott, számomra legérdekesebb, legfontosabb előadásokról számolok be.


5 days in 45 minutes. Challenge accepted! IFLA Highlights session 
Augusztus 21-én Gerald Leitner, az IFLA főtitkára és a szervezet projektfelelősei a nemzetközi szervezet legfontosabb és legújabb programjait, kezdeményezéseit ismertették. 

1. IFLA Global Vision - Szólj hozzá, alakítsd a jövőt!
A Trend Report óta számos új kihívással kell szembesülnie a könyvtáros világnak. Hogy melyek ezek a kihívások, hogy hogyan tudják a könyvtárak - egymással összefogva - ezeket megválaszolni, s hogy merre tartanak a könyvtárak és a könyvtárosok, ezekre a kérdésekre keresi a választ az IFLA új kezdeményezése keretében 2017 áprilisa óta. Az elmúlt fél évben - a kick-off meeting-et követően - hat regionális workshop és számos további, nemzeti workshop adott lehetőséget arra, hogy mintegy 140 ország több mint 400 könyvtári szakembere beszélgessen a könyvtárak, a könyvtárosok jövőjéről. A beszélgetések, viták eredményeképpen számos dokumentum, jelentés készült. Ezek és a ma elindított online szavazás adják az alapját annak a Global Vision Report-nak, amelyben az IFLA a legújabb kihívásokat, illetve az azokra adható válaszokat és eszközöket foglalja össze 2018 elején.  (További információs források: IFLA Global Vision oldalIFLA Global Vision videó

2. Library Map of the World 
Augusztus 21-én nyitotta meg az IFLA azt az új weboldalát is, amely a világ könyvtáraival kapcsolatos legfontosabb adatokat gyűjti össze és teszi elérhetővé. Az oldalon jelenleg 78 ország adatai érhetők el, amelyeket a könyvtáros egyesületektől, a nemzeti könyvtáraktól, illetve más, könyvtári adatokkal rendelkező szervezetektől és intézményektől gyűjtöttek be. A most regisztrált 1.836.134 könyvtár típus szerinti megoszlása a következő: 129 nemzeti könyvtár, 57.747 egyetemi könyvtár, 265.471 közkönyvtár, 23.002 ún. közösségi könyvtár, 1.479.144 iskolai könyvtár és 10.641 egyéb típusú könyvtár. Az új honlap célja az adatok összegyűjtésén és hozzáférhetővé tételén túl az, hogy ráirányítsa a társadalom és a döntéshozók figyelmét a könyvtárakra, szerepükre, jelentőségükre a mindennapi életben. Ezt a célt szolgálják a honlapon megjelenő ún. SDG (Sustainable Development Goals) történetek is, amelyek azt mutatják meg, hogyan járulnak hozzá a könyvtárak az ENSZ Agenda 2030 dokumentumában megfogalmazott globális célok eléréséhez. A projekt a Melinda & Bill Gates Foundation, a TASCHA (Technology and Social Change Group at the University of Washington) és az amerikai Public Library Association segítségével, a CAI (Community Attributes Inc.) fejlesztésében valósult meg. (További információk: Library Map of the World)



3. Tell us! IFLA membership survey 
A fennállásának hamarosan 90. évfordulóját ünneplő IFLA először készül arra, hogy tagjait megkérdezze a szervezetről, működéséről, eredményeiről, jövőjéről. A felmérésre 2017 negyedik negyedévében kerül sor; eredményeit a 2018-ban Kuala Lumpurban megrendezésre kerülő kongresszuson ismertetik majd.

4. Library Development. Build Stronger library community
A projekt keretében folytatódik az IFLA IAP (International Advocacy) programja, az ILP (International Leaders) programja, s még hangsúlyosabbá válik BSLA (Building Strong Library Associations) programja. A cél egy erős, felelős, ismert és elismert könyvtári közösség megteremtése. (További információk: IFLA IAPIFLA ILPIFLA BSLA)

5. Jay Jordan Early Career Development Fellowship Programme
AZ OCLC-vel együttműködésben megvalósuló továbbképzési program keretében a fejlődő országok fiatal könyvtárosai kapnak lehetőséget arra, hogy szakmai ismereteiket egy négy hetes amerikai tréning keretében bővítsék. (Magyar könyvtárosnak, sajnos, nem érhető el a program.)


Libraries: A Call to Action. IFLA President’s Session / Nancy E. Weiss előadása a könyvtárak változó szerepéről
Az amerikai Institute of Museum and Library Services tanácsadója előadásában kiemelte a könyvtárak változó szerepét a társadalom, a közösségek életében. Az USA közkönyvtárai elsődleges közösségi helyekként, központokként működnek elsősorban a szegényebb, munkanélküli családok számára, akik az ingyenes könyvtárakat elsődleges információs, közösségi és szociális szolgáltatásként, forrásként használják. A könyvtárak ezekben a társadalmi csoportokban mintegy közösségi katalizátorként működnek. Olyan helyekként, amelyek nem pusztán egy biztonságos környezetet jelentenek az emberek számára (safe places), hanem ahol akár jogi tanácsadással, oktatási, átképzési programokkal, IT hozzáféréssel is várják őket. Újdonság a Charlottesville-i események után, hogy a könyvtárosok kimennek az utcára, az emberekhez és dokumentálják az eseményeket, illetve gyűjtik a történésekkel kapcsolatos információt (Documenting the now – DocNow website!) – ez pedig nem csak a gyökerekhez való visszatérést jelenti (memory institution), de egy új típusú könyvtárosság megjelenését is. 


Literacy matters: It takes a community to raise a reader
Az IFLA Közkönyvtári Szekciója és Iskolai Könyvtári Szekciója közös programján olyan projekteket mutatott be, amelyek az olvasásnépszerűsítést, az olvasóvá nevelést szolgálják. 

Két svéd könyvtáros például arról a Reading Club-ról tartott előadást, amelyet egy gyerekkórházban működtetnek 1-18 éves korú gyerekeknek. Minden nap mennek, 1-2 órát töltenek a gyerekekkel, olvasnak nekik, beszélgetnek velük. Egy kérdés soha nem hangozhat el, mondták: "hogy vagy?" (A kapcsolódó conference paper itt található.) 

A holland nemzeti könyvtár munkatársai két projektet mutattak be: az egyik a gyerekek, a másik pedig a felnőttek olvasás, illetve digitális kompetencia fejlesztését szolgálta. A gyerekeket a futball klubokkal való együttműködésben igyekeznek elérni, a felnőttek digitális kompetenciafejlesztését pedig a holland adóhivatal támogatásával valósítják meg. Ez utóbbi kiindulási pontja, hogy nem elég minden digitalizálni, s azt gondolni, ettől kezdve minden ok, minden elérhető, minden meg van oldva. Mert bizony a felnőttek közül sem mindenki tudja használni az e-szolgáltatásokat. Az adóhivatal megkereste a könyvtárakat, akik vállalták a kihívást, csak a pénzügyi hátterét kérték megteremteni. Az 1,9 millió euróból megvalósult projekt három pilléren nyugszik: IT infrastruktúra-fejlesztés a könyvtárakban (sokaknak nincs otthon gépe, de a könyvtárban használhatja azokat); digitális kompetencia-fejlesztő kurzusok a könyvtárakban; konzultációs órák a könyvtárakban arról, hogyan kell kitölteni az e-adóbevallást. Ez utóbbiban az adóhivatal szakértői és más adószakértők segítenek, természetesen, a könyvtár csak helyet biztosít a konzultációhoz. (Az előadáshoz kapcsolódó conference paper itt érhető el.) 

Continuing professional development and workplace learning – Folyamatos szakmai továbbképzés és munkahelyi képzés
Az IFLA könyvtárosok továbbképzésével foglalkozó szekciójának szó volt az ausztrál könyvtárosok nemzeti rendszeréről, amelynek keretében éves továbbképzési programot, ehhez kapcsolódóan pedig hírlevelet, valamint könyvtárszakmai adatbázishoz és e-könyvekhez való hozzáférést biztosítanak a könyvtárosoknak. 

A skandináv államok közös továbbképzési programjáról volt szó a Nordic Library Leadership Training Programme című előadásban. A pilot projektben öt ország 23 könyvtárának középvezetői vettek részt. 

A holland Marieke Hezemans előadásában kiemelte, hogy országában is nagy hiány van a jól képzett, fiatal, elhivatott könyvtárosokból, illetve megtartásuk is nagy nehézséget okoz. A probléma orvoslására egy coaching alapú programot dolgoztak ki, amelyben a tapasztalt könyvtárosok mintegy coach segítik a fiatalokat. A cél olyan típusú könyvtárosok képzése, akik új szerepekben, közösségépítőként, tudás-közvetítőként és kommunikátorként is fel tudnak lépni.


Check me out! Avagy mi mindent lehet kölcsönözni ma egy könyvtárban
A Közkönyvtári Szekció augusztus 23-ai programján svéd és ausztrál kollégák mutatták be mindent lehet ma már kölcsönözni egy közkönyvtárból: varrógéptől a biciklin és a használt ruhán keresztül az emberig.

Az ausztrál Queensland-ben működik az ún. Special needs library, amely négy hétre kölcsönöz beteg vagy rehabilitációban részesülő gyerekeknek és felnőtteknek különböző eszközöket, olyan családoknak, akik pl. valamilyen balaeet miatt szorulnak arra, hogy bizonyos eszközöket egy ideig használjanak, de nem tudják/akarják megvenni.


Branding, bridging, building: Telling and selling the space story
A könyvtár épületekkel, könyvtári terekkel foglalkozó szekció programjának első előadója Aslak Sira Myhre, a Norvég Nemzeti Könyvtár főigazgatója volt, aki rendkívül inspiráló előadásában a következőkről számolt be: 

Norvégiában – Magyarországhoz hasonlóan - minden települési önkormányzatnak van könyvtára (426), s Norvégiában is egyre inkább minden online történik. Az emberek egyre inkább otthonról, a számítógépek mellől intézik ügyeiket, vásárolnak, beszélgetnek barátaikkal, s ennek következtében sorra szűnnek meg a korábbi közösségi helyek, a posták, a kisboltok  – csakúgy, mint nálunk. Az új norvég könyvtári törvény szellemében született stratégiának és intézkedéseknek a következtében azonban a norvég településeken a könyvtárak ún. social meeting point-tá, azaz nyilvános társadalmi találkozóhellyé váltak. Ha egy intézmény megszűnik a településen, az önkormányzati fenntartású könyvtár a helyére lép. Mert a társadalomnak, az embereknek továbbra is szükségük van a valódi találkozásokra, a valódi beszélgetésekre, akár a legkisebbekre, a legkevésbé fontosnak tűnő néhány mondatra is – mert ezek kötnek össze bennünket, ezek kötik össze a társadalmat és erősítik a demokráciát. A Facebook közösség, nem közösség, mondják a norvégok, s e szemlélet jegyében megkétszerezték/megháromszorozták könyvtáraik forgalmát az utóbbi években. A norvég felfogás szerint tehát a 21. századi közkönyvtár továbbra is egy hagyományos értelemben vett könyvtár, ahol az emberek dokumentumokat kölcsönöznek. Feladatuk azonban nem áll meg itt: Digitális tudásközpontként hozzáférést biztosítanak a digitális tudáshoz, forrásokhoz, amelyek közt a könyvtáros mint guide segít eligazodni. Másrészről pedig olyan kulturális intézmények, amelyek nyilvános programoknak, beszélgetéseknek, vitáknak adnak helyet. Hogy mit csináltak ennek jegyében a norvég kollégák? Nem változtattak meg mindent! Hiszen vannak bizonyos dolgok, amelyeknek állandónak kell maradniuk. A könyv a könyvtár szíve, a könyvtár a könyvek háza volt és marad, annak is kell maradnia. De a könyvtárakat kulturális intézményekké alakították: olyan intézményekké, amelyek programot, keretet adnak az életnek, a találkozásoknak, a beszélgetéseknek. Ehhez pedig olyan épületeket, helyeket építenek, alakítanak ki, ahova mennek, szívesen mennek az emberek, s ahol kötelezettség nélkül szívesen ott is maradnak. Lehetnek ezek csendes és hangos helyek egyaránt, ahol kávé, néha bor és sör várja őket.

Tuula Haavisto Helsinki új központi könyvtáráról beszélt előadásában. A közel 100 millió euróból épülő könyvtár várhatóan 2018 decemberében lesz kész. Néhány adat a könyvtárról: 10.000 m2 alapterület (csak nyilvános terek, nem lesz hátsó, adminisztratív rész a könyvtárosoknak!); naponta 10.000, évente 2,5 millió látogatóval számolnak; 120.000 darabos állomány; hosszú nyitvatartási idő: munkanapokon 9:00-22:00, hétvégente 10:00-18:00. A projekt különlegessége, hogy abban kezdettől fogva részt vesznek a város lakosai: az épület helyének kiválasztásától a győztes pályázat kiválasztásáig, a nyitva tartási idő és a szolgáltatások kialakításáig mindenben kikérték, kikérik véleményüket. (Kapcsolódó conference paper.

A harmadik előadó a montreali Grande Bibliotéque átalakítását és az új könyvtárat mutatta be.  Az átalakítás során megnyitották a bejáratnál lévő teret, jelentősen csökkentették a szolgálati tereket, automata kölcsönző-rendszert és önkiszolgáló terminálokat vezettek be, könyvesboltokban használatos könyvbemutató állványokat és bútorokat helyeztek el a terekben (ami a rajtuk elhelyezett könyvek forgalmának jelentős növekedését eredményezte), valamint interaktív táblákat és e-dokumentum olvasókat tettek elérhetővé az olvasóknak. 

Kialakítottak több tárgyalót is, valamint egy kávézót és egy éttermet is a könyvtárban. Legnagyobb büszkeségük pedig egy fiataloknak szóló Médialab, a Le Square, amely mind a kreatív foglalkozás, mind pedig a pihenés, lazítás céljait kiválóan szolgálja. 

Az ausztrál Brisbane-ben a „smart libraries build smart communities” (okos könyvtárak építenek okos közösségeket) szlogen jegyében kezdtek hozzá egy könyvtár átalakításához. A 2019-ben elkészülő könyvtárban interaktív zónák és makerspace is várja majd a fiatalokat. 

Vickie McDonald (State Library of Queensland, AU) szerint a 21. század könyvtárának és tereinek a következő elvárásoknak kell megfelelniük: a könyvtár legyen jól megközelíthető, legyen az interakciók helye, legyen egy folyamatosan változó hely, legyen atmoszférája, legyen benne hang (zaj, akár) és működjön virtuális helyként is. 

Két orosz előadó a hazai kistelepülési könyvtár-rekonstrukciókhoz hasonló projektről számolt be, melynek keretében Vlagyimir mellett újítottak meg és tettek a lakosok közkedvelt találkozási helyévé egy kis falusi könyvtárat. Jelentősen selejtezték az állományt, átalakították a tereket, lecserélték a bútorokat, új dekorációt és feliratokat helyeztek a könyvtárban, s megalkottak egy modellt, amely alapul szolgálhat további könyvtár-átalakításokhoz. Az új könyvtárat kényelmes olvasóhelyek, könnyen átalakítható terek, rugalmas berendezés, variábilis bútorok jellemzik.



A konferencia hivatalos oldala a programmal és az előadások szerkesztett változataival itt érhető el.