2016. március 11., péntek

Hogyan lehetsz a holnap (szuper) könyvtárosa?

Elég sok szó esik mostanában arról, mi mindent kell tudni ma egy könyvtárosnak, illetve könyvtárvezetőnek. Szebben megfogalmazva: milyen kompetenciákkal kell rendelkeznie.


A Library Journal egyetemi és közkönyvtári vezetők visszajelzései alapján a következő vezetői top skill-eket azonosította:

1) Advocacy/Politics, amit én érdekérvényesítő képességként azonosítanék leginkább. A kapcsolódó feladat kettős: a stakeholderek figyelmének ráirányítása a könyvtárakra és tevékenységeikre a folyamatos, ideális esetben növekedő támogatás érdekében; illetve a közösségépítés, a könyvtár kapcsolatrendszerének, a szolgált közösségben elfoglalt helyének erősítése. Patrick Losinski, a Columbus Metropolitan Library vezetője szerint olyan vezetőkre van szükség, akik kényelmesen, jól érzik magukat a közéletben, részt vesznek abban, s proaktív módon irányítják is azt. Ahhoz pedig, hogy legyenek ilyen könyvtárvezetők, az kell, hogy a képzésben megjelenjenek az olyan tárgyak, mint a közéleti, vezetési, illetve gazdálkodási ismeretek, valamint a kommunikáció, a partnerkapcsolatok építésének módjai.

2) Collaboration, azaz az együttműködés képessége - nemigen kell magyarázni. Hihetetlenül fontos, mind a szervezeten belül, mind pedig a külső kapcsolatok tekintetében a közös gondolkodás, a közös, csapatban való munkavégzés képessége.

3) Communication/People Skills, azaz a hatékony kommunikáció képessége. A stakeholderekkel (itt visszaköszön az érdekérvényesítés képessége) és a szolgált közösséggel, a valós és potenciális felhasználókkal egyaránt (mit kínál a könyvtár és az milyen gyakorlati hatással lehet a közösség és az egyén életére). Ugyanilyen fontos azonban az is, hogy a vezető hatékonyan tudjon kommunikálni a könyvtárosokkal is: információt tudjon adni és tudjon kapni is, képes legyen az aktív hallgatásra, figyelésre, illetve a helyzetek, a konfliktusok megfelelő kezelésére.

4) Creativity/Innovation, azaz a kreativitás és az innováció, úgy is fogalmazhatunk, hogy a megújulás és a megújítás képessége. A vágy, az akarat és a gondolat a megújuláshoz. Valljuk be, talán ez hiányzik a mindennapokból és a képzésből is a legjobban.

5) Critical Thinking, azaz a kritikai (nem kritikus!) gondolkodás képessége, ami nem a folyamatos hibakeresést jelenti, sokkal inkább egy pozitív folyamatot, egy tárgyilagos és logikus helyzetfelmérést, elemzést, problémamegoldást. Az információk józan megítélését és aktív, előremutató értékelését.

6) Data Analysis, azaz az adatok elemzésének képessége, amely elengedhetetlenül szükséges a megfelelő döntések meghozatalához. Minden vezetőnek tudnia kell, hogyan gyűjtsön adatokat, hogyan elemezze, értékelje azokat, hogyan vonja le a megfelelő következtetéseket, s a narratívákat hogyan prezentálja a munkatársainak.

7) Flexibility, azaz rugalmasság, a rugalmas gondolkodás képessége. Ez sem meglepetés, hogy felkerült a legfontosabb készségek közé, hiszen folyamatosan változik körülöttünk minden, s erre folyamatosan reagálnunk kell. Egyénként és intézményként is.

8) Leadership, azaz a vezetői képességek. Eva D. Poole, a Virginia Beach Public Library igazgatója fogalmazta meg legmarkánsabban a véleményét ezzel kapcsolatban, amikor azt mondta: "Meggyőződésem, hogy a vezetői ismereteket a könyvtárosképzés tananyagába is fel kell venni. Ahogy az én generációm lassan elhagyja a szakmát, nyugdíjba vonul, új vezetőkre lesz szükség, jó vezetői képességekkel, akik mind az intézményük, mind pedig a munkatársaik érdekeit megfelelő módon tudják képviselni." Casserley szerint fontos, hogy az új vezetők pontosan ismerjék önmagukat, személyiségprofiljukat, erősségeiket és gyengeségeiket, munkastílusukat. Tudatában kell lenniük annak, hogyan működnek a különböző helyzetekben, más személyiségtípusokkal, s hogyan fejleszthetik magukat e téren. Cooper a jó vezetői képességek alapjának azt tekinti, hogy képesek legyünk a kemény kérdések feltételére is, illetve arra, hogy meghallgassuk a válaszokat, s tudjunk velük mit kezdeni. (A személyiségprofil-elméletek közül a cikk a Myers–Briggs-elméletet említi. Én a DISC viselkedési stílus-rendszert ajánlom még az olvasó figyelmébe.)

9) Marketing, amely képesség a jövőben is ugyanolyan fontos lesz, mint napjainkban. Losinski arra figyelmeztet, hogy e téren fontos különbséget tennünk a kommunikáció, a közösségi kapcsolatok, a közönségkapcsolatok, a reklám, a kormányzati kapcsolatok stb. között. Mind más, természetesen, de mind összetartozik. S csak kevesen rendelkeznek teljességükkel.

10) Project Management, azaz projektmenedzsment tudás, ismeretek, a rendszerben való átfogó gondolkodás képessége. A vezetőnek tudnia kell tervezni, ütemezni, forrásokat allokálni, pályázatot írni, végrehajtani és végrehajtatni... Soroljam még?

11) Technological Expertise, azaz technológiai ismeretek. Web-fejlesztés, digitális írástudás, programozás - csak néhány azon területek közül, amelyek napjainkban a technológiai ismeretek alapját magját jelentik. Ahogy Bonnie Tijerina, az Electronic Resources & Libraries Conference alapítója mondja, ahhoz, hogy megfelelő módon értékelni tudjuk, mit kell a felhasználóknak szolgáltatnunk, sokkal több olyan könyvtári szakemberre van szükség, aki érti, mi van a felszín alatt. S mivel a technológia változik a leggyorsabban az életünkben, s ezen ismereteink avulnak el a leggyorsabban, itt van a legnagyobb szükség a folyamatos (ön)képzésre, továbbképzésre.

Készül a Library Journal 2016. március 1-jei számában megjelent, Top Skills for Tomorrow’s Librarians c. cikk alapján.

A kép forrása

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése