2016. április 1., péntek

Mi történik az Egyesült Királyságban? (folyt.)


Hangsúlyozta, hogy a könyvtári szolgáltatások megnyirbálása és hozzáférésük megnehezítése következtében a könyvtárhasználók el fognak maradni, s végső soron úgy fognak bezárni, megszűnni a közkönyvtárak, hogy még sírni sem sokan fognak utánuk. 

Ian Anstice-nek a világ könyvtárosait figyelmeztető szavait megismételve, a szerző, Andrew Griffin, szomorúságát és aggodalmát fejezi ki: a közkönyvtárak a helyi tudás és értékek őrzői, letéteményesei, olyan ismereteké, amelyek sehol máshol nincsenek meg és sehonnan máshonnan nem szerezhetők be. 

"Az olvasás az egyik leghasznosabban ártalmas, titkosan lázadó cselekedet, ami csak létezik. A könyvtárakra gyakran mondják, hogy régimódiak, dohosak és komorak - az épületek lehet, de nem a könyvek, amelyek a tinédzsereket várják a könyvtárakban." 

A könyvtárak megszüntetésének áttételesen mindenkire hatása lesz, mindenkire, aki nélkülük, a könyvtárak nélkül nő fel, mondja Griffin. A könyvtárak a "szökés" lehetőségét kínálják az emberek számára. Azt a romantikus, túljátszott szökést, menekülést, amelyet csak a könyvekben, a könyvek révén élhetünk át. De ugyanilyen fontos az olvasás következtében megvalósítható konkrét elmenekülés is, az, amikor az egyén ki tud lépni élete kereteiből, előre, tovább tud lépni, meg tudja valósítani önmagát. Annak, akinek nincs otthon e-könyv olvasója, nincs egy csendes zuga otthon könyvekkel, vagy nincs mellette olyan személy, aki motiválná, támogatná az előrejutásban, annak az embernek csak a könyvtár kínálja, adhatja meg a kezdő lépést. A könyvtárak és a könyvtárosok erősebbé teszik az embereket - talán épp ezért "veszélyesek" egyesek szerint. Nélkülük mindannyian gyengébbek leszünk. 

A The Guardian megkérdezte az embereket, mit jelent számukra a helyi közkönyvtár. Mit veszítenek, ha bezárják a könyvtárat? S ha már bezárták, milyen hatással volt ez az életükre? (2014-ben arra kérték őket, írjanak szerelmes levelet a könyvtárnak.) 

A The Daily Mash március 30-án megdöbbentő kormányzati véleményt közölt, mely szerint a könyvtárak borzasztó üzleti modell alapján működnek. Soha nem fognak pénzt keresni, ha ingyen adják a könyveiket. Egy névtelen köztisztviselő szerint meg is érdemlik, hogy bezárják őket, ha ragaszkodnak ahhoz, hogy megengedjék, hogy az emberek elvigyék, elolvassák, majd visszavigyék a könyveket. A könyvtáraknak úgy kellene működniük mint az Amazon: kifizetsz valamennyi pénzt és tiéd a könyv. Olyan, mintha a könyvtárosok valamiféle kommunisták lennének. Mary Fischer könyvtáros válaszában azt mondta, hogy ahhoz, hogy megfelelő profitot termeljenek, a könyvtáraknak kb. napi 1000 font késedelmi díjat kellene felszámolniuk, nem a ma általános 2 fontot...

Hát itt tartunk. Nagy-Britannia mindannyiunk által csodált és irigyelt, példaképként szolgáló és jó példákat szolgáltató, szakmailag követendő könyvtárai, könyvtárosai, könyvtárügye válságban van. Hogy hogyan folytatódik a történet, igyekszem majd nyomon követni. 

Addig is, ha valaki még többet és részletesebben olvasna a témában, annak a következő oldalak felkeresését ajánlom:




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése