2016. április 8., péntek

"Open Library" - egy lehetséges megoldás a könyvtárak bezárása helyett

Loevang, Jutland

Az "open library" egy olyan könyvtár, melyben a normál nyitvatartási órákon túl (amikor hagyományos módon szakképzett könyvtárosok várják a felhasználókat) önkiszolgáló módon, rendelkezésre álló személyzet nélkül is lehet használni a könyvtárat. Az eredmény: új olvasók, több könyvtárhasználat és több kölcsönzés.

Legalábbis Dániában, ahol sok rajongója van ennek a speciális szolgáltatásnak, hiszen így azok is igénybe tudják venni a könyvtárat, akik eddig munkájuk vagy más elfoglaltságuk miatt nem értek oda nyitvatartási időben.

Dániában az önkiszolgáló könyvtárak tulajdonképpen alternatív megoldásként jöttek létre: sok könyvtárat bezártak volna, ha nem alakítják át őket e szerint az új működési modell szerint. Az első Silkeborgban nyílt meg 2004-ben a Danish Library Agency és a Cordura nevű cég támogatásával, amely a technológiai hátteret fejlesztette.

Ma az ország dél-keleti részén fekvő Guldborgsund városának például egy főkönyvtárból és öt fiókkönyvtárból álló közkönyvtári hálózata van. Mind az öt fiók open library-ként működik, s 2017-től a központi könyvtár is átáll erre a működési módra. A "nyitvatartási idő" (vagy inkább rendelkezésre állási idő) reggel 7-től este 10-ig tart. A kisebb könyvtárakban heti 15 órában működnek könyvtárosokkal a szolgáltatások, a legnagyobban heti 23 órában.

Az open library használata rendkívül egyszerű: a felhasználó pin kódos olvasójegyével (vagy a minden dán állampolgárnak lévő egészségbiztosítási kártyával) jut be az épületbe, ahol a megszokott módon használja a könyvtárat, a dokumentumokat pedig az önkiszolgáló automaták segítségével kölcsönzi ki. A könyvtár a hagyományos alapszolgáltatásokon túl az önkiszolgáló órákban is használható közösségi helyként is: ugyanúgy lehet benne tanulni, másokkal találkozni, akár kávézni is, mint máskor, csak éppen nincs könyvtáros a közelben.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a rendszerrel kapcsolatos előzetes félelmek nem igazolódtak be: a felhasználók beiratkoznak a könyvtárba és vigyáznak rá. (Voltak rossz példák is, de elenyésző számban.) A bizalom mellett, természetesen, a könyvtárak fel vannak készítve az önkiszolgáló működésre: mindig tudják, kik és hányan vannak az épületben, kamerás megfigyelő rendszerrel folyamatosan nézik, mi történik a terekben, s az RFID rendszer is jelzi azonnal, ha valaki kölcsönzés nélkül akarná kivinni a dokumentumot. Az olvasók pedig odafigyelnek egymásra, s segítik egymást pl. az automaták használatában.

S a gazdasági előnyökön túl feltehetően éppen ez az open library modell legfontosabb eredménye: a közösség magáénak érzi a könyvtárat, s felelősséget érez iránta. Politikustól a gyerekekig.

Az éremnek persze másik oldala is van: a könyvtárosok félnek attól, hogy ha ilyen sikeres a könyvtáros nélküli könyvtár, a további megtakarítások érdekében a döntéshozók tovább növelhetik az önkiszolgáló órák számát a hagyományos órák rovására. Ahogy ez meg is történt több településen. Kérdés, melyik a rosszabb: egy félig önkiszolgáló, de működő könyvtár, vagy az, ha egyáltalán nincs könyvtári szolgáltatás egy településen? Ti mit gondoltok?

További olvasnivaló a témában:


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése