2016. július 10., vasárnap

Könyvtár és közösség (1. rész)

A Magyar Könyvtárosok Egyesülete 48. Vándorgyűlésén, Veszprémben elhangzott "Könyvtári közösségek" című előadásom szerkesztett változata.
A XXI. század a közkönyvtárak reneszánszát hozta. Rég bebizonyosodott, hogy nem volt igaza azoknak, akik az információs technológia fejlődése, az internet, a mobil eszközök, az e-könyvek stb. megjelenése miatt a közkönyvtárak halálát jósolták. Könyvtárak százai épülnek vagy újulnak meg világszerte, s egyre többen tekintenek a könyvtárakra mint élő, közösségi terekre, sőt, közösségteremtő és közösségalakító, fejlesztő intézményekre.

De mitől közösségi egy könyvtár?

Hiszen már a modern public library egy meghatározott közösség, az adott település adófizető polgárainak kiszolgálására, hasznára, fejlődésére jött létre a XIX. század második felében. Hiszen a közkönyvtárak szerepe, funkciói és szolgáltatásai mindig is folyamatosan alakultak, az őket körülvevő környezet és társadalom változásával kölcsönhatásban.

A modern közkönyvtár soha nem pusztán egy gyűjtemény volt, hanem mindig is egy felhasználó-orientált, nyilvános, mindenki számára elérhető kulturális intézmény.

Mégis, mitől függ, hogy egy könyvtár valóban az adott közösség meghatározó helyévé tud-e válni?

Függ többek között a könyvtár földrajzi elhelyezkedésétől, fizikai jelenlététől, s attól is, hogy van-e valós társadalmi (politikai) szándék, támogatás, amely biztosítja, hogy - mint közszolgáltató intézmény - valamennyi állampolgár számára rendelkezésre tudjon állni. Mindezeken felül pedig függ attól is, hogy a könyvtár és felhasználói, a könyvtár vezetése, illetve politikai és társadalmi környezete milyen aktív együtt hatásban tud kooperálni.

A közkönyvtár a XXI. század elejére egy sokszínű funkcionalitást, feladatrendszert magáénak tudó, számos szakpolitikai terület céljainak elérését támogatni tudó, a társadalom minden szintjét és csoportját kiszolgálni képes komplex intézménnyé vált. Ahhoz azonban, hogy legújabb küldetésének meg tudjon felelni, minden eddiginél hatékonyabban, proaktívabban kell alakítania szolgáltatásrendszerét, s ezzel párhuzamosan fizikai tereit is - a szolgált közösség egyre aktívabb bevonásával.

A londoni székhelyű Building Futures 21st Century libraries (2004) című tanulmánya szerint napjaink közkönyvtára az ún. 4P alapkövetelmény-rendszere mentén szerveződik. Ezek a

  • PEOPLE, vagyis az emberek, akiknek nyújtja a könyvtár a szolgáltatásait, illetve azok a könyvtárosok, akik biztosítják e szolgáltatásokat. Fontos, hogy ismerjük a település társadalmi, demográfiai profilját; ismerjük a valós és potenciális könyvtárhasználók főbb jellemzőit; hogy pontosan ismerjük a könyvtárosok felkészültségét, jártasságát, kompetenciáit; s tisztában legyünk a könyvtárvezetés erősségeivel és esetleges gyenge pontjaival is.
  • PROGRAMMES, vagyis a könyvtár valamennyi tevékenysége, a gyűjteménye, hagyományos és IKT-alapú szolgáltatásai, rendezvényei.
  • PLACES, vagyis a könyvtár elhelyezkedése a településen (központban vagy egy feltörekvő új/megújuló városrészben, kertvárosban), biztonságos környéken vagy lecsúszóban lévő részen, maga a könyvtár épülete és terei.
  • PARTNERS, vagyis mindazok az intézmények, szervezetek vagy akár egyének, akikkel a könyvtár kapcsolatban áll, állt, vagy állnia kellene – önkormányzattól a közgyűjteményeken és az iskolákon át a médiáig vagy éppen a helyi turisztikai cégekig.

A Bulding Futures szerint a XXI. századi könyvtárnak e négy meghatározó tényező között kell megtalálnia az egyensúlyt a sikeres működés érdekében. Ebben segíthet, ha a felhasználóbarát könyvártól elmozdulunk a szükséglet alapú (needs-based) vagy közösségvezérelt (community-led) könyvtár megteremtése felé.

(Folyt.köv.)



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése