2016. július 11., hétfő

Könyvtár és közösség (2. rész) - A szükséglet alapú és a közösségvezérelt könyvtár


A Magyar Könyvtárosok Egyesülete 48. Vándorgyűlésén, Veszprémben elhangzott "Könyvtári közösségek" című előadásom szerkesztett változata.

A két, megközelítésében és tartalmában nagyjából azonos kifejezés egy-egy, szinte párhuzamosan, a 2000-es évek első felében/közepén lezajlott brit, illetve kanadai projekthez kötődik. 

A brit Open to All? The Public Library and Social Exclusion elnevezésű projekt azt vizsgálta, hogyan tudnak tenni a közkönyvtárak a társadalmi kirekesztettség ellen. Elemezték a közkönyvtárak XXI. századi szerepét és feladatait, mozgósítható kapacitásait, felkészültségüket és eszközrendszerüket arra, hogy fókuszálni és reagálni tudjanak a kirekesztett (nem könyvtárhasználó) társadalmi csoportok szükségleteire, s azt, hogy hogyan, milyen eszközökkel tudnának hozzájárulni egy befogadóbb brit társadalom megteremtéséhez.

A kanadai Working Together projekt célja a közösségfejlesztés mint újfajta megközelítés alkalmazása volt a közkönyvtárakban. Ennek keretében vizsgálták az egyes, könyvtárba nem járó társadalmi csoportok könyvtárhasználatát akadályozó ún. rendszerszintű akadályokat, s kialakították annak módszertanát, hogy új, illetve megújított kapcsolatok, együttműködés, a másik fél meghallgatása segítségével, eszközeivel hogyan lehet jobban megismerni e társadalmi csoportok, rétegek valós szükségleteit, s hogyan lehet ezek alapján megújítani a közkönyvtár működését, szolgáltatásrendszerét.


A brit modell, a szükséglet alapú könyvtár megteremtésének alapja az az egyszerű felfedezés, hogy mindenkinek vannak szükségletei, s mindenkinek más szükségletei vannak. A feladat tehát a könyvtár által szolgált közösség megismerése, szükségleteinek átfogó, széles körű, mindenre kiterjedő részletes vizsgálata, majd ezen eredmények alapján a valós közösségi szükségletek azonosítása, rangsorolása, kiszolgálása.  A vizsgálat során nézni kell, kinek vannak a legnagyobb igényei (általában azoknak, akik a legkevésbé használják a könyvtárat), s kinek vannak a legkevésbé igényei a könyvtárral szemben (általában azok, akik a legtöbbet használják a könyvtárat). A szolgáltatásfejlesztés során pedig a legnagyobb igényekre, szükségletekre kell koncentrálni. A szükséglet alapú könyvtár modelljének alkalmazása átfogó, holisztikus szemléletet igényel. Meghatározza a könyvtár stratégia-alkotását, emberi erőforrás menedzsmentjét, szolgáltatási struktúráját, rendszereit, szervezeti kultúráját is. 

A kanadai közösségvezérelt könyvtár modell alapja, hogy a könyvtár által szolgált közösségnél van a tudás, ők tudják, mit szeretnének, ezért meg kell kérdezni őket. Ehhez azonosítani kell a könyvtári tevékenységek célközönségét – akár földrajzi, társadalmi vagy érdeklődési kör szerinti megközelítésben, s a kapcsolatok építése, erősítése révén azonosítani kell e szükségleteket annak érdekében, hogy válaszolni tudjunk rájuk. E modellben tehát a fő eszköz a kapcsolat, a partnerség, az együttműködés, a könyvtáros megmondóból nyitott fülű (és szívű) hallgatóvá válik, a szolgáltatások pedig együttműködés eredményeként alakulnak ki.

Hogy jobban értsük a különbséget a hagyományos és a közösségvezérelt könyvtár között, érdemes áttekinteni röviden a szolgáltatástervezés két módját. 

A szolgáltatástervezés során hagyományosan 
  1. a könyvtárosok a rendelkezésükre álló adatok, információk alapján megvizsgálják a szolgáltatás célcsoportjait, esetleg elégedettségi és/vagy igényfelméréseket végeznek közöttük; 
  2. megvizsgálják a könyvtár szolgáltatási rendszerét;
  3. áttekintik a szakirodalmat, konzultálnak kollégákkal, összegyűjtik a legjobb ötleteket, gyakorlatot, újdonságokat, majd 
  4. kitalálják, merre tovább.
  5. Ezt követi a szolgáltatások bevezetése, biztosítása, majd
  6. a visszajelzések, felmérések elemzése, s újra az esetleg szükséges beavatkozások és így tovább.

A közösségvezérelt szolgáltatástervezés alapja ugyanúgy a szolgált közösség hagyományos vizsgálata, ez azonban kiegészül azzal, hogy a könyvtár kapcsolatokat keres a közösséggel, időt fordít arra, hogy meghallgassa, mi a fontos, mi szükséges nekik, a könyvtárosok beszélgetnek a közösség tagjaival. E beszélgetések során gyűjtik össze azokat az ötleteket, amelyek a szolgáltatások alapjait jelentik majd, s már ekkor, a szolgáltatás tervezésekor együttműködik a könyvtár és a közösség. E partnerségen alapul a könyvtár működése, a szolgáltatások biztosítása is, s a folyamat végén közös az értékelés is: közösen tárják fel, mi volt jó, mi nem, mit kellett, lehetett volna másképp csinálni.
(Folyt.köv. - Funkciók és terek kapcsolata a közösségvezérelt könyvtárban)



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése