2016. július 12., kedd

Könyvtár és közösség (3. rész) - Funkciók és terek kapcsolata a közösségvezérelt könyvtárban


A Magyar Könyvtárosok Egyesülete 48. Vándorgyűlésén, Veszprémben elhangzott "Könyvtári közösségek" című előadásom szerkesztett változata.

A folytatáshoz idézzük fel kiindulási kérdésünket: Mitől függ, hogy egy könyvtár valóban az adott közösség meghatározó helyévé tud-e válni? A fő tényezők között említettük a fizikai jelenlétet, s a Building Futures tanulmánya alapján azt is kiemeltük, hogy napjaink közkönyvtárának az ún. 4P keretei között kell megtalálnia az egyensúlyt.

Folytassuk most az egyik P-vel, a places-zel, a könyvtárépületekkel és terekkel!

Állításaim:
  1. Napjaink közkönyvtára már nem pusztán ’könyv-tár’, dokumentumbázis, hanem kultúra- és értékközvetítő intézmény; a tanulás és az inspirálódás helye; közösségi hely és a kreativitás helye.
  2. A közkönyvtárban az emberek nem a hagyományos értelemben vett felhasználók, hanem fogyasztók: olvasnak, tanulnak, szórakoznak, beszélgetnek; valamint kreátorok: az információt újabb tartalmak létrehozására és saját kreativitásuk kifejezésére használják fel.
  3. Az épület és a belső terek a könyvtár küldetésének, funkció- és feladatrendszerének fizikai megnyilvánulásai, kifejezőeszközei. A könyvtárhasználók akkor tudják hatékonyan igénybe venni a könyvtár által kínált információs forrásokat és szolgáltatásokat, ha a könyvtárat mint fizikai teret is hatékonyan tudják használni. 
  4. Kizárólag a tereiben és szolgáltatásaiban a közösség igényeire és szükségleteire reflektáló, közösség-vezérelt közkönyvtárak képesek meghatározó szerepet betölteni az adott település vagy településrész hosszú távú fejlődésében és fenntarthatóságában.

Tulajdonképpen ebből a felismerésből indult ki a dán Model Programme for Public Libraries (ld. Librarian day by day, 2016. február 16.) projekt is, amely alapja a digitalizáció és az individualizáció társadalomra gyakorolt hatása, illetve az a megállapítás volt, hogy a közkönyvtáraknak egy megváltozott társadalmi és technológiai környezetben egy minden eddiginél differenciáltabb felhasználói kör igényeit és szükségleteit kell(ene) kielégíteniük. 

A dánok azt mondták, hogy bár nincs egyetlen érvényes recept arra, hogy miként válaszoljon egy könyvtár ezekre a kihívásokra, vagy hogy milyen egy jó közkönyvtár, a programban részt vevő szakemberek szerint 
  • ha egy könyvtár az általa (ki)szolgált település és közösség jellemzőiből, viselkedéséből, elvárásaiból indul ki, 
  • ha tereit ezen igények és szükségletek lehető legmagasabb szintű kiszolgálásának igényével alakítja, 
  • ha a könyvtári térelrendezést a közösségre szabott tevékenységek határozzák meg, 
nagyot biztosan nem hibázik. 

A projekt 2012 végén indult a Danish Agency for Culture és a Realdania támogatásával, s fő célja egy olyan web alapú katalógus és eszközgyűjtemény létrehozása volt, amely segíti az együttműködést és a kommunikációt a könyvtárépítésben, a könyvtárak átalakításában részt vevő felek (könyvtárosok, építészek, dizájnerek, a stakeholderek és a felhasználók) között. 

A projekt során feltérképezték, mely dán településeken folyik vagy várható könyvtárépítés vagy könyvtár-átalakítás, majd az együttműködésre jelentkező települések közül kisorsoltak hármat, ahol ún. dizájn-workshopokat tartottak. A workshopok célja az volt, hogy a lehető legtöbb szempontból körbejárják milyen helyi adottságok, igények, szükségletek és elvárások szerint, s hogyan érdemes az új könyvtári épületet vagy teret kialakítani. A résztvevők a helyi kultúrpolitika irányítói, az önkormányzatok műszaki és kulturális szakemberei, könyvtárosok, építészek, belső építészek, lakberendezők stb. voltak.

A workshopok eredményeire épített ún. inspirációs katalógus célja nem az, hogy egy minden részletre kiterjedő tervezési és kivitelezési útmutatót adjon a könyvtárvezetők kezébe, sokkal inkább az, hogy inspiráljon, ötleteket adjon, gondolatokat, problémákat vessen fel, s bemutassa a legjobb gyakorlatokat - nem csak Dániából.

A vizsgálatok, műhelymunkák és a legjobb gyakorlatok alapján megalkották az ún. Four-Space Model-t, amely a közösség igényeinek és szükségleteinek kielégítéséhez szükséges könyvtári terek felől közelíti meg napjaink közkönyvtárainak funkció- és feladatrendszerét, s amelyben a könyvtár az alkotás helyeként (performative space), az inspiráció helyeként (inspiration space), a tanulás helyeként (learning space), valamint a találkozások helyeként (meeting space) jelenik meg.

Az alkotás helye, makerspace
A könyvtár mint performatív hely az emberek kreativitását és az innovációt ösztönzi speciális eszközökkel, programokkal, foglalkozásokkal, ugyanakkor a tanulás tere is, ahol az emberek egymástól, a közös alkotás során tanulnak. A dánok angolul a performative space elnevezést használják erre a funkcióra, de az amerikai könyvtárakból elinduló, makerspace-nek nevezett könyvtári alkotóműhelyek is e feladatrendszerhez sorolhatók. 

A makerspace olyan területet jelent egy könyvtárban, ahol az emberek azért gyűlnek össze, hogy létrehozzanak, alkossanak valamit, ahol megosztják ötleteiket, tudásukat, eszközeiket, s gyakran együtt dolgoznak egy-egy projekten. A makerspace tehát a közösségi tanulás, az együttműködés, az együttgondolkodás, az alkotás helye; tulajdonképpen ennek számít minden, gyerekeknek vagy felnőtteknek kínált könyvtári kézműves, alkotó program is. Könyvtári jelenlétének újdonsága abban áll, hogy a könyvtárak felismerték a közös munka, alkotás erejét és fontosságát, elkezdtek a makerspace-re könyvtári funkcióként tekinteni, s szolgáltatásként kínálják azt a közösség, a felhasználók számára.

A makerspace-ről, azaz a könyvtári alkotóműhelyről több cikk is elérhető itt, a blogon:

Az inspiráció helye
Az inspiráló helyeként funkcionáló könyvtár új eszközökkel, a történetmesélés és a művészi kifejezés legkülönbözőbb lehetőségeinek felhasználásával, az információ, a források, az eszközök, a programok, a dizájn és tájékoztató elemek, illetve ezek lehető legszélesebb körű és kombinációjú kínálatával ösztönöz továbbgondolásra, alkotásra. 

Az inspiratív könyvtárak gyakran élnek a meglepetés és a véletlen felfedezésekre való képesség lehetőségével, például olyan térszervezési vagy dizájn elemekkel, amelyek felfedezésre, kalandra ösztönöznek (pl. különböző dokumentumtípusok egy téma köré rendezése; szándékolt rendetlenség). 

A szándékolt rendetlenség is lehet inspiratív

Hasonló dizájn elem a 2008-ban épült dániai Hjørring Library vörös szalagja is, amely végigvezeti a látogatót az egész könyvtáron, a fogadó pulttól az egyes tematikus térrészekig. Van, ahol csak dekorációs szerepet tölt be, s van, ahol funkcióval bír, de kétségtelenül a könyvtár arculatának legfőbb elemévé vált.


A tanulás helye
E vonatkozásban egy hagyományos könyvtári funkció és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások új módon, új megoldásokkal és új eszközökkel való megjelenését érhetjük tetten. 

A könyvtári terek kapcsolódó jellemzői: 
  • a különböző felhasználói csoportok igényei és az új tanulási módszerek (pl. közös tanulás, csoportmunka) szerint lettek alakítva; 
  • rugalmasan alakítható, átszervezhető, nyitott, hívogató terek; 
  • átlátható, mégis elkülönített részek; 
  • variábilis bútorok; 
  • eszközök sokasága (számítógépek, interaktív tábla stb.). 
Az Illinois-i könyvtár kisgyermekeknek kialakított korai fejlesztő, oktató központjában (Early Learning Center) függőhídon át léphetünk be egy interaktív mesevilágba, ahol művészeti stúdió, meseszínpad, barkácsstúdió, mézeskalács házikó, a három kismalac háza, a hét törpe gyémántbányája, a gonosz mostoha varázstükre és Hamupipőke hintója is várja a gyerekeket.

A Chicago-i könyvtár YOUmedia nevet viselő szolgáltatása a közkönyvtár tinédzsereknek készült új digitális kompetencia-fejlesztő részlege, ahol a legmodernebb eszközök várják a kamaszokat, akik fotózást, zenét, programozás tanulhatnak, közös projektekben vehetnek részt, ahol kreativitásra és alkotásra ösztönzik őket. 

Lärcentrum
A Malmö City Library (Svédország) Lärcentrum (Tanulási központ) elnevezésű szolgáltatása és tere az élethosszig tartó tanulás támogatására jött létre, ahol nem csak az e-forrásokról, az internet-használatról tanulhatnak az érdeklődők, de helyi Vöröskereszttel együttműködve akár svédül is lehet tanulni vagy el lehet merülni a vállalkozásindítás, üzleti élet rejtelmeiben is. Gyakran szerveznek közös programokat helyi vállalkozókkal például. S persze médialab is várja az olvasókat. Mindez teljesen ingyenesen, könyvtárosok, pedagógusok és más szakképzett oktatók segítségével, a könyvtár és a városi felnőtt- és szakképzési intézet együttműködésében.

A találkozások helye
Mind a kutatók, mind pedig a gyakorló könyvtárosok egyre gyakrabban emlegetik a közkönyvtárat találkozóhelyként, illetve olyan intézményként, amely képes közösséget építeni és formálni. E felfogás szerint a könyvtár a különböző társadalmi (etnikai, korosztályi, szociális, gazdasági stb.) csoportok potenciális találkozóhelyeként is funkcionál. A kulcsszó: a részvétel, a cél pedig a kapcsolatok építése és erősítése, a közösségépítés és -formálás, valamint a társadalmi kohézió erősítése.

A Library 10 Helsinkiben egy a régi posta helyén jött létre a központi vasútállomás közelében, s izgalmas példája a találkozóhelyként működő könyvtárnak, amely sajátságos belsőépítészeti megoldásokkal támogatja a különböző informális találkozásokat,  közös tevékenységeket, beszélgetéseket és zenei és más művészeti eseményeket, beleértve a táncot is a könyvtárban. A könyvtár fő profilját a zene (a legnagyobb zenei gyűjtemény Finnországban), az információs technológia és újdonságok határozzák meg. A 800 m2  alapterületnek csak 2%-t foglalják el dokumentumok, a többi mind a felhasználóké.


Ez az a könyvtár, ahol az olvasók nem könyvet, hanem gitárt kölcsönöznek. Vagy zenét szerkesztenek, hangot rögzítenek. Még saját rádió stúdiója is van. A bútorokat gyakran elmozdítják, mert színpadot építenek a helyükre, ahol a könyvtárhasználók lépnek fel, vagy egy laza discot szerveznek az ebédszünetben. Ahova Laptop Doctor-hoz hozzák az emberek a gépeiket. Ahol multimédiás alkalmazásokat és kiadói tevékenységet lehet tanulni. A Library 10 ma Helsinki belvárosának egyik legnépszerűbb rendezvényhelyszíne. 

A könyvtár mint a városfejlesztés meghatározó eleme
Dominic Bradbury építész-író 2003-ban a The Daily Telegraph-nak azt mondta, hogy a könyvtár hamarosan minden településfejlesztési terv kötelező elemévé válik. Az utóbbi években számos nemzetközi példa bizonyítja igazát, a közkönyvtárak városfejlesztésben betöltött stratégiai szerepét. Egy-egy új vagy felújított könyvtár jelentősen hozzájárul egy település vagy egy településrész fejlődéséhez, újjáéledéséhez. Egy új könyvtár meghatározó jelképe is lehet egy településnek, s pozitívan alakíthatja a település brandjét. Míg a klasszikus városi könyvtárak gyakran a település központjában létesültek, ahová a lakosok más okból is sűrűn jártak, ma egyre gyakoribb, hogy éppen a könyvtárak tesznek egy-egy városrészt, esetleg korábbi ipari negyedet, vasútállomást vibráló, új közösségi találkozóhellyé. 

Ilyen például London egyik legújabb könyvtára, a 2011-ben épült Canada Water Library a város déli, újjáéledő, átalakuló városrészén. Egy új városközpont épül itt: először az új metróállomás lett kész, majd az új városközpont két központi eleme, egy köztér és a könyvtár, s ezt követték csak a lakóépületek. A víz felől megközelíthető épületbe belépve egy hívogató és marasztaló kulturális kávézóba jut az ember, amelynek ablakaiból az öbölre lehet látni. A földszinten kapott helyet a 150 fős befogadóképességű Canada Culture Space (alsó képen), amely színház, koncert és előadóteremként szolgál, majd a második helyen érhetők el a klasszikus könyvtári terek, a gyűjtemény, a tanulószobák, a közösségi találkozásokra, munkára alkalmas terek.

A másik példa a lengyelországi Rumia városa új létesítménye, amely vasútállomás, közkönyvtár és kulturális központ egyben. A régi vasútállomás könyvárként való újjáélesztése jelentősen megnövelte a város könyvtárhasználóinak számát: míg 2013-ban a lakosság 16%-a volt csak könyvtártag, 2016-ra ez a szám 26%-ra emelkedett - nyilvánvalóan az új, kellemes környezet miatt. Az 1500 négyzetméteres épület 80%-át foglalja el a könyvtár. A fekete és vörös részletek a régi vasútállomás infrastruktúráját, az állomást és a vonatokat idézik fel, még a könyvespolcok is a vasúti sínekre hasonlítanak. A háromszintes könyvtár közvetlenül kapcsolódik az állomás váróterméhez és kávézójához. Az utasok, vonatukra várakozva, kölcsönözhetnek, internetezhetnek vagy olvashatnak újságokat is, anélkül, hogy el kellene hagyniuk az épületet.

Harmadik példám pedig Ausztráliából származik: a gyönyörű Bankstown Library & Knowedge Centre. A 2014-ben átadott könyvtár jó példája a könyvtár és a település kölcsönhatásának, illetve annak, hogy egy könyvtár hogyan tud értéket, fejlődést vinni egy lecsúszóban lévő településrész életébe. 
Az 5.000 m2 alapterületű könyvtárban olvasókert, közösségi tárgyalók, multifunkciós termek, egy 300 fő színházterem, kiállítási terület és kávézó is helyet kapott. A gyerekek könyvtárban egy gumilapos belső játszóteret is kialakítottak, a IT laborban 50 számítógép és más korszerű eszközök, konferenciaterem, valamint egyéni és csoportos tanulásra is alkalmas terek várják az olvasókat. 

Összegzés
A XXI. század szükséglet alapú, közösségvezérelt könyvtárai
  • performatív helyként a bevonódás lehetőségével és az innovatív eszközökkel újragondolásra, alkotásra hívnak;
  • inspirációs helyként az innováció és a tapasztalatszerzés (és megosztás) révén ösztönözni kívánnak; 
  • a tanulás helyeként a tapasztalatszerzés és a felhatalmazás lehetőségével kalandra, felfedezésre csábítanak;
  • találkozóhelyként pedig a bevonódást és a felhatalmazást, azon keresztül a részvétel lehetőségét teremtik meg.
Így járulva hozzá egy befogadó(bb), együttműködő, fenntartható társadalom megteremtéséhez.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése