2016. július 15., péntek

Külvárosi könyvtárak új szerepkörben


Zumba óra az Addison Public Library-ben

Érdekes cikk jelent meg a napokban a Daily Heraldban az amerikai külvárosi könyvtárak új szerepéről: közösségi központként való működéséről. 

A lap megszólaltatta Sari Feldmant, az Amerikai Könyvtáros Egyesület (American Library Association, ALA) elnökét, aki elmondta, hogyan próbálják a könyvtárak megtalálni az egyensúlyt a hagyományos könyvtárhasználat formái és az új technológiák, illetve a közösség elvárásai nyomán kialakított új szolgáltatások között. Különösen igaz ez a települések külső kerületeiben működő könyvtárakra, amelyek, sok esetben a településrész egyetlen kulturális intézményeként, közösségi központként lépnek fel, digitális szolgáltatásokat kínálnak, korszerű IT ismereteket oktatnak, s általában is megnőtt az oktatási, képzési programjaik száma. Sok könyvtár új épületet is kap, vagy jelentősebb felújításon esik át. Ezek a folyamatok, szerencsére, az USA egész területén jellemzőek, de nincs olyan egységes formula - mondja Feldman -, amely, követése esetén, egyértelműen biztosítaná egy könyvtár sikerességét és fenntarthatóságát.

"Mindig is odafigyeltünk a közösség szükségleteire" - mondja Betsy Adamowski, az Illinois-i Könyvtáros Egyesület elnöke és a Wheaton Public Library igazgatója. "Régen minden könyvtár egyforma volt, de minden közösség más és más. Minden közösség más és más gyűjteményt és szolgáltatásokat igényel, nem lehet tehát többé sablonnal tervezni azokat."

Sue Wisley, a Helen Plum Memorial Library kommunikációs menedzsere szerint az egyik legnagyobb kihívás, amellyel szembe kell nézniük a közkönyvtáraknak ma az a téves elképzelés, hogy a könyvtárak idejétmúltak. A Helen Plum Emlékkönyvtár novemberben, egy új könyvtárépület tervezése előtt, megszólította az általa ellátott Lombard lakóit, s támogatásukat kérte. A tervezett új könyvtárban nagyobb gyerekkönyvtár, interaktív tanulásra alkalmas terület, több közösségi tárgyaló és autós, ún. drive-through szolgáltatás is lesz, ahol az előjegyzett könyveket - mint a McDonaldsban a hamburgert - egy kis ablakon keresztül az autóból ki sem szállva lehet átvenni (ld. videó).

Library drive-through

A hasonló projektek azonban, sajnos, gyakran az emberek ellenállásába ütköznek, akik közül sokan gondolják úgy, hogy csökken az érdeklődés a könyvtárak iránt. A valóságban azonban pusztán arról van szól, hogy a szükségletek változnak, s az emberek egyre több új dolgot kérnek, várnak el a könyvtártól. Ezért is indított az ALA a könyvtárakat népszerűsítő kampányt "Libraries Transform" címmel.

A Pew Research Center (PRC) áprilisi felmérése szerint USA-szerte csökkent a könyvtárhasználók száma: míg 2012-ben a felnőtt lakosság 53%-a mondta, hogy a megelőző 12 hónapban legalább egyszer volt könyvtárban, ez a szám 2015-ben csak 44% volt. Amit azonban ezek a számok nem mutatnak, mondja Andy Dogan, a Williams Architects könyvtárdizájnért felelős igazgatója, hogy egy-egy könyvtár jelentős növekedést mutat a használók számában egy-egy ráncfelvarrást, azaz rekonstrukciót követően. De még egy jelentősebb átalakítás nélkül is képes néhány külvárosi könyvtár a számok növelésére (ilyen a Fox River Valley Public Library például).

A PRC tanulmánya azt is kimutatta, hogy azoknak a felnőtt lakosoknak az aránya, akik könyvtári honlapokat használnak a 2012-es 25%-ról 31%-ra nőtt. A digitális szolgáltatások használatának felfutását (s ugyanakkor a hagyományos dokumentumok kölcsönzésének csökkenését) az ALA felmérései alapján Feldman is megerősítette. Az olyan alkalmazások például, mint az OverDrive vagy a Hoopla lehetővé teszik, hogy a lakosok könyvtári olvasójegyüket használva töltsenek le e-könyveket, hangoskönyveket vagy videókat (sic!). "Ez is része a könyvtári szolgáltatásoknak, nem minden az épületekben történik" - mondja Feldman.

Persze, ez nem jelenti azt, hogy az épületek kevésbé fontosak lennének. "Annak a szándékunknak, hogy az emberek (még többet) beszéljenek egymással, tanuljanak együtt, egymástól, javuljon életminőségük, annak a közösségi terekben kell megtörténnie" - folytatja Feldman. "A könyvtár pedig nem csak a leglogikusabb, de a legjobb helye is annak, hogy ez megtörténjen." 

A helyhiány azonban sok könyvtárban probléma, főleg azokban, amelyek régi épületekben működnek. Még ha a modern technológiai eszközök kevesebb helyet is igényelnek, mint a könyvek, hely kell arra, hogy az emberek leülhessenek, s használhassák ezeket az eszközöket.

Dogan a következő trendeket azonosítja a könyvtári tér-fejlesztések kapcsán: több közösségi tárgyaló és tanulószoba, nagyobb tér a gyerekeknek és a tinédzsereknek, számítógépterem és alkotóműhely (makespace) a csináld magad (do it yourself, DIY) projektekhez. Az adminisztratív helyiségek a könyvtár más területeire kerülnek, hogy akár jelentős átalakítás nélkül is több közösségi helyet nyerjenek, a polcokat és a bútorokat lecserélik, a kézikönyvtárakat pedig megszüntetik. De megjelentek már egyes könyvtárakban az Apple Store-okhoz hasonló technology bar-ok is.

Technology bar az Eagan Wescott Library-ben

A legizgalmasabb újdonság pedig Dogan szerint a rugalmas hozzáállás lehetősége mindahhoz, amit a jövő hoz. "A könyvtári tereket érintő változások többsége annak a szabadságát adja meg a könyvtáraknak, hogy lényegében azt csináljanak, amit csak akarnak." - mutat rá Dogan a mozgatható bútorok, a kevésbé könyvraktárszerű polcrendszerek és a funkciójukban az adott program szerint változtatható helyiségek előnyére.

Tablet & e-olvasó szekció, Naperville Public Library
S mi a helyzet a szolgáltatásokkal?

A digitális szolgáltatások régóta felfutóban vannak, de igazi lendületet a 2008-as gazdasági válság óta kaptak: a munkájukat elveszítő emberek a közkönyvtárakban tudtak olyan új kompetenciákat szerezni, különösen a modern technológiák és a számítógépes alkalmazások terén, amelyek megkönnyíthették munkaerő piaci reintegrációjukat. A könyvtárak segítettek az önéletrajzok megírásában, felfrissítésében, a pályázatok összeállításában, a vállalkozóknak pedig az új üzleti tervek elkészítésében. Azóta a könyvtárak még több programot és számítógépes kurzust szerveznek, s egyre gyakoribbak és népszerűbben a stúdiók, a 3D-s nyomtatók, a kézműves műhelyek vagy a lézeres szerszámgépek is a könyvtárakban.

A programok száma egyre nagyobb, típusa pedig egyre szélesebb: műszaki-technológiai, kutatási, fitnesz, DIY, irodalmi, munkavállalási programok sora várja a lakosokat. Wheaton-ben a könyvtárosok a helyi vállalkozókkal és szervezetekkel együttműködve egy üzleti központ (business resource center) létrehozásán dolgoznak. Mert csak a közösséggel való aktív együttműködés tarthatja meg a könyvtárakat, vallják.

"A könyvtár tényleg a hozzáférésről szól. Arról, mihez szükséges, hogy az emberek hozzáférjenek, s arról, hogy hogyan tudjuk ezt velük együtt megvalósítani." - mondja Julie Rothenfluh, a Naperville Public Library igazgatója.

Forrás:
Suburban libraries embrace new role as community centers

Ajánlom még:
Fotók a Naperville Public Library-ről és más könyvtárakról a Williams Architects oldalán, csak úgy, inspirálódni

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése