2017. március 28., kedd

Relevánsnak maradni - Szingapúrban is

 A kép forrása
A Channel NewsAsia a március közepén megnyílt új (pontosabban 500 könyvtárhasználó bevonásával átalakított) szingapúri könyvtárban, a Sengkang Public Library-ben forgatott. Filmjükből megismerhetjük az ország könyvtárainak rövid történetét (kiemelve, hogy azok folyamatosan együtt változtak a szolgált közösség szükségleteinek változásával), s természetesen, megismerkedhetünk az új könyvtárral is. 


A két szintes könyvtár a Compass One bevásárlóközpontban nyitotta meg kapuit,  s 2.136 négyzetméteres területen várja a felhasználókat.


A Channel NewsAsia riportjában láthatjuk azt az új automatikus rendszert (AutoSorter), amely naponta 3000 visszahozott könyvet ellenőriz és rendez a megfelelő dobozba, jelentős fizikai munkától megkímélve a könyvtárosokat és sok időt felszabadítva ezzel számukra, akik ezalatt a felhasználókkal tudnak foglalkozni. 

A Sengkang Public Library egyike annak a négy, ebben az évben nyitandó új, ún. Next Generation Library-nek, amelyek már nem csak dokumentumok és kölcsönzés helyei lesznek, hanem olyan helyek, a közösségek találkozhatnak egymással, tanulhatnak egymással, egymástól - emeli ki a tudósító. 

Ahogy Kirpal Singh professzor a filmben elmondja, a szingapúri könyvtári hálózat fejlesztése az 1960-as évektől kezdődött, először mobil könyvtárak üzembe állításával, később fiókkkönyvtárak létrehozásával - a politikai döntéshozók felismerték a könyvtárak óriási szerepét a szingapúri nemzet építésében, erősítésében, mondja Singh.  Jelenleg 26  közkönyvtár működik a szigetországban. 

A statisztikai adatok szerint: míg a könyvtári tagok száma 1995-ben csak 0,57 millió volt, ez a szám 2005-re elérte az 1,95 milliót, 2015-ben pedig már 2,3 millió könyvtári tagságot regisztráltak Szingapúrban. De amíg egy 2016-os olvasáskutatás szerint a lakosság 69%-a olvasott legalább egy könyvet az előző évben, csak 19% mondta azt, hogy hetente több mint egyszer olvas könyvet. Sokan vonzóbbnak találják az AV dokumentumokat a könyveknél, s az olvasott könyveknek csak mintegy 56%-át kölcsönzik könyvtárból. (Azért én ezt nem találom olyan kevésnek...) A huszonéves korosztály pedig egyre kevésbé használja a könyvtárakat, mondván, inkább megveszi a könyveket, vagy online, esetleg e-könyv formájában olvassa azokat. 

Ezek a számok és tények a szingapúri könyvtárosokat is elgondolkodtatták a könyvtárak jövőjéről. Hogy megfeleljenek a "relevánsnak maradni" követelményének, igyekeznek előretekinteni, s mind jobban megfelelni a közösség igényeinek. Egy-egy könyvtár kialakításánál bevonják az embereket a folyamatokba, döntésekbe, s igyekeznek az egyes könyvtárakat az adott könyvtár által szolgált közösség igényei és szükségletei szerint alakítani. Sengkangban például egyre több a fiatal család, ezért a könyvtárban jelentős tereket szenteltek az ő, illetve kis- és kamaszodó gyerekeik számára: korai fejlesztő részleget és külön, kamaszoknak szóló terület is kialakítottak a könyvtárban.

A filmben megszólaló fiatalok is a kevesebb könyv, több hely szükségességéről beszélnek, de megemlítik a virtuális valóság (AR) könyvtári megjelenésének igényét is. A technológia egyébként is kulcsszerepet tölt be a fejlesztésekben: a National Library Board például olyan alkalmazás kialakítását tervezi, amelyen keresztül kölcsönözni tudnak az emberek, az e-könyvek használatát segítendő pedig a legkeresettebb címek valós idejű adatainak megjelenítésére alkalmas rendszert tettek elérhetővé a könyvtárakban.

A történetmesélés (story telling) Szingapúrban is népszerű, ehhez a legmodernebb fény, hang és interaktív vizuális vetítési megoldásokat telepítik a könyvtárakba. S igen, gondolkodnak az AR könyvtári alkalmazásában is: például virtuális kiállításokhoz tartják jól használhatónak a technikát - emeli ki a tudósítás.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése