2018. február 17., szombat

Természetközeli könyvtár egy plázában - az oslói Deichman Stovner

"A  legtöbben azért megyünk könyvtárba, hogy egy jó könyv olvasása közben élvezzük a csendet, az egyedüllétet... vagy nem?" - teszi fel a kérdést honlapján új projektje, a Deichman Stovner Könyvtár bemutatása kapcsán Aat Vos, kreatív tervező . S valóban: az új könyvtár minden, csak nem hagyományos, megszokott könyvtári tér, hanem egy igazi közösségi (harmadik) hely, ahol bármely generáció jól érezheti magát. 

A Deichman Stovner Könyvtár az oslói Deichmanske Bibliotek hálózat egyik tagkönyvtára. Az 1100 m2 alapterületű könyvtár a Stovner Senter nevű bevásárlóközpontban nyílt meg, amely Oslo szélén található, ott, ahol az erdő találkozik a civilizációval. A bevásárlóközpont erős társadalmi funkcióval rendelkezik a környéken: egyike azon kevés helyeknek, ahol a helyi lakosok napi bevásárlásaikat intézhetik, elfogyaszthatnak egy kávé, egy ebédet, s találkozhatnak ismerőseikkel. Az új könyvtár  ehhez, valamint az olvasáshoz, tanuláshoz, szórakozáshoz biztosít új, egyedülálló lehetőséget és környezetet.

A könyvtár koncepciójának kidolgozása a nemzetközileg is ismert és elismert tervező, Aat Vos  és az Artisan Tech AS nevéhez fűződik (közösen hozták létre korábban - szintén Oslóban - a Deichman Biblo Tøyen ifjúsági könyvtárat is). 

"A Deichman ("az oslói FSZEK") kutatása szerint a felhasználók mintegy 90%-a azért látogatja ezt a könyvtárat, hogy kapcsolatot tartson másokkal. A különböző életkorú könyvtárhasználók látogatásainak csúcsideje nagyon különböző: az iskola utáni és az esti órákban főleg gyerekek töltik meg a tereket, míg a reggeli órákban nagyszülők és szülők érkeztek unokáikkal, kisgyermekeikkel.(...) Hogyan lehet befogadó teret létrehozni ennyiféle generáció számára, úgy, hogy mindenki megtalálja benne a saját helyét, saját szükségleteit? Hagyományos módon, sehogy." - mondja Vos.

Aat Vos dizájnját egy park inspirálta, vagyis egy olyan közterület, amely mindenki számára elérhető, mindennapi, semleges és rugalmas terület, olyan hely, amely egyenlő a szabadsággal, a játékkal, ahova olvasni, pihenni, sétálni, kikapcsolódni járunk.


A park hangulatát idézi a térben elhelyezett sok zöld és barna szín, a fákat, bokrokat idéző dizájnelemek és a fa mint fő alapanyag. 


Az inspiráló könyvtári terekre jellemző rugalmas, egyszerűen alakítható térelrendezés, a könnyen mozdítható, akár kerekeken guruló bútorok arra ösztönzik a felhasználót, hogy újra és újra átrendezze a teret, sokféle, különböző igényeket kielégítő elrendezéseket, térrészeket hozva így létre.


Noha a könyvtár egy igazi, barátságos családi otthon képét, hangulatát idézi fel...


... a 21. századi közkönyvtári funkciókhoz kapcsolódó terek mindegyikét megtaláljuk a könyvtárban: az alkotás helyét, az inspiráció helyét, a tanulás helyét, valamint a találkozások helyét egyaránt. (A four-space-model-ről magyarul.


Ahogy a könyvtár használóit is a sokféle életkor, a berendezést is a régi és az új izgalmas, de megnyugtató kombinációja jellemzi. A zöld szín és a sok-sok tonnányi újrahasznosított fából készült bútorok, térelemek mind azt az érzést keltik, mintha behozták volna a parkokat, az erdőket a belső térbe, a nappalinkba A szemet gyönyörködtető polcok, állványok, az egész falat betakaró óriási falevelek, az üvegházakat idéző szerkezet, vagy a madárfészkek mind-mind a természetközeliséget erősítik. (A természetes anyagok és az újrahasznosított fa Trondheimből származik; több mint 400 négyzetméternyi fa került újrafelhasználásra az amfiteátrumban és a színpadnál, de 60 méternyi eredeti, egy régi pajtából lebontott gerendát, valamint régi gazdaságokból származó ládákat, ajtókat, ablakokat is beépítettek a könyvtárbelsőbe.)



Az elvonulást, az egyedüllétet, a csendes olvasgatást, a pihenést és kikapcsolódást olvasósarkok, búvóhelyek, kuckók biztosítják. 



Mindezek ellenére az egész könyvtár a nyitottság, átláthatóság érzését kelti. A központi tér szándékoltan levegős: az emberek közötti természetes interakciót kívánja ösztönözni.  Ezt a célt szolgálják a társas vagy csoportos célokat szolgáló térrészek is: egy egyszerű asztal két székkel, egy nappali szobába illő óriási kanapé fotellel és dohányzóasztallal, egy projektmunkát, közös tanulást is segítő asztal négy székkel, körben elhúzható függönnyel...


Knut Skansen, az Oslo Public Library könyvtári igazgatója szerint "tévhit, hogy a könyvtárak fejlesztése a különböző médiaformátumokról kell, hogy szóljon. A könyvtárfejlesztés valójában egy fenntartható nyilvános tér létrehozását jelenti annak érdekében, hogy a polgárok kölcsönhatásba, interakcióba kerülhessenek egymással, s ehhez a könyvtárnak eszközöket, tartalmakat (KKÁ: és tereket) kell biztosítaniuk, így segítve, hogy az emberek aktív résztvevői legyenek a társadalomnak, a közösségnek, amiben élnek. Ehhez újfajta nyilvános térre van szükség, amely vonzó és nem túl hivatalos, amely valahol a személyre szabott és a nyilvános tér között helyezkedik el. Ezek a terek lehetőséget nyújtanak az állampolgároknak arra, hogy új típusú, s a korábbiaknál meghatározóbb szerepet vállaljanak, önkéntesen, közösségeikért, egymásért. Az új Deichman Stovner könyvtár ennek az víziónak a megtestesítője. Olyan társadalom megteremtésére törekszünk, ahol minden polgár otthon érzi magát, ahova szívesen tartozik, amelyben pozitív elkötelezettséget érez közössége és a közösség élete, életminősége iránt  - és amelyben korlátlan hozzáférési lehetősége van mindenkinek a könyvekhez." 

(Az új norvég közkönyvtári rendelet szellemében született könyvtári stratégiának és intézkedéseknek a következtében azonban a norvég településeken a könyvtárak ún. social meeting point-tá, azaz nyilvános társadalmi találkozóhellyé váltak. Bővebben erről itt és aTMT 2018. januári számában megjelent cikkemben lehet olvasni.)

Források:



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése