2018. március 8., csütörtök

A tranzakció-alapú könyvtártól a kapcsolat-alapú könyvtárig

A XXI. századi közkönyvtár és az általa szolgált közösség vonatkozásában az elmúlt években számos új modell született, melyek közül néhányat bemutattam a TMT 2018. januári számában megjelent írásomban. A 4P-modell, a szükségletalapú könyvtár és a közösségvezérelt könyvtár kifejezések mellett érdemes megismerkedni egy újabb fogalommal, a kapcsolat-alapú könyvtárral.



A kifejezéssel egy interjúban találkoztam, amely Mogens Vestergaard-ral, a dániai Roskilde könyvtárának vezetőjével készült. Vestergaard szerint a múlt könyvtárát a tranzakció-alapúság (ld. pl. a kölcsönzés mint tranzakció) jellemezte, míg a modern könyvtárak működésének meghatározói a könyvtár kapcsolatai. 

A tranzakció-alapú könyvtárba a felhasználók valamilyen igénnyel érkeztek, egy-egy információra vagy könyvre volt szükségük. Nem volt szükség arra, hogy a könyvtáros kapcsolatot alakítson ki a felhasználóval, mindössze a tranzakciót kellett biztosítania ahhoz, hogy az olvasó megkapja, amire szüksége van. Ez leginkább a különböző dokumentumtípusokhoz, elsősorban könyvekhez, később zenéhez vagy elektronikus anyagokhoz való hozzáférés biztosítását jelentette.

Ahogy pedig az évek során folyamatosan csökkent a dokumentumkölcsönzések száma, úgy emelkedett Dániában a könyvtárhasználat mértéke - csak éppen más, nem a dokumentumok miatt kezdték el az emberek használni a könyvtárat. A könyvtár mint fizikai tér - túl a hagyományos tranzakciókon - egyre több új célt nyert,  egyre több új funkciót kapott: a számítógépek, a makerspace, a találkozások, a képzések, a klubok stb. helye lett. Funkcióit tehát már nem pusztán a dokumentumok révén, hanem mint hely teljesíti. A könyvtár ma már nem könyvek sokasága a polcokon, sokkal inkább a könyvtárhasználók nappalija (vö. Deichman Stovner mint nappali szoba, illetve Könyvtár a vasútállomáson).

Míg a tranzakció-alapú könyvtárba tehát az emberek dokumentumért mennek, amit a könyvtáros oda is ad nekik, a kapcsolat-alapú könyvtárban (relational library) a felhasználók együtt dolgoznak, együtt végeznek különböző tevékenységeket a könyvtárossal. Ennek az az alapja, hogy a könyvtár és a könyvtárosok kapcsolatokat építsenek és ápoljanak a közösséggel, illetve a közösség egyes tagjaival. Ez pedig

  • új könyvtárosi kompetenciákat tesz szükségessé, továbbá
  • felerősíti annak fontosságát, hogy a könyvtár fizikai tereit a különböző funkciók és felhasználói csoportok igényei, szükségletei szerint alakítsa.
Hogyan gondolkodjunk hát a kapcsolat-alapú könyvtárról, hogyan alakítsuk át a könyvtárunkat ennek tükrében?
  1. Vegyük fel a kapcsolatot a közösséggel, beszélgessünk az emberekkel arról, mit gondolnak a könyvtárról, s milyen elvárásaik vannak a könyvtárral kapcsolatban!  
  2. Ismerjük meg a könyvtár által szolgált közösséget, egyes csoportjait, életüket, jellemzőiket, gondolkodásukat, szükségleteiket!
  3. Ismerjük meg a könyvtárat csak a hagyományos módon (tranzakciók kapcsán) használókat, illetve azokat, akik nem veszik igénybe a könyvtár szolgáltatásait! Tárjuk fel a hagyományos módú könyvtárhasználat és a könyvtártól való távolmaradás okat. (Vö. TMT 2018/1. A közösség bevonásának fokozatai és eszközei - p.20.; illetve A közösségvezérelt, szükségletalapú könyvtár és a szolgáltatások megteremtésének lépései - p. 22.)
  4. Gondolkodjunk a könyvtárról mint az ötödik hatalmi ágról! "A média szereti magát a negyedik hatalmi ágként tekinteni, amelyik kontrollálja a másik három hatalmi ágat (törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás). De a média nem mindig megbízható, s sokszor túl közel van a politikához" - érvel Vestergaard. A könyvtárak viszont az embereket képviselik. Azt kínálják, amire az embereknek szüksége van: az információk széles tárházát. Ebből a szemszögből nézve a könyvtár valóban az ötödik hatalmi ág, mondja a dán könyvtárigazgató.
Források és további információ:




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése