2016. november 29., kedd

Miért a könyvtár?

Az elmúlt hetekben több szakmai rendezvényen volt alkalmam részt venni előadóként és hallgatóként is, s szinte mindegyiken előkerült - előadás vagy beszélgetések témájaként - a könyvtárak közösségépítő, közösségfejlesztő szerepe, illetve közösségi tér volta, másrészt pedig az afölött érzett keserűség, hogy miért nem látják ezt bennünk mások, a külvilág, hogy miért nem tudjuk ezt mi, könyvtárak megmutatni magunkról. 

Sokat olvasok mostanában külföldi szakirodalmat "könyvtár és közösség" témában, így találtam egy kiváló összeállítást 2011-ből, amelyben amerikai könyvtárosok gyűjtöttek csokorba 23 érvet arra a kérdésre, hogy miért a könyvtár. Ezt osztom most meg ebben a bejegyzésben, azzal a reménnyel, hogy mi is össze tudjuk állítani a magunk listáját...

A cikk a Public Libraries Online 2011. szeptember/októberi számában jelent meg azzal a céllal, hogy 
  • bemutassák azt az óriási munkát, amit az amerikai közkönyvtárak végeznek a települések és a lakosság (a szolgált közösség) fejlődése érdekében; 
  • bátorítsák a könyvtárakat és könyvtárosokat arra, hogy megosszák egymással tapasztalataikat, ötleteiket, legjobb gyakorlataikat;
  • a könyvtárak építsenek új kapcsolatokat és erősítsék, újítsák meg a régieket, s nem utolsó sorban, hogy
  • ösztönözzék a könyvtárosokat arra és eszközt adjanak a kezükben ahhoz, hogy az eddiginél sokkal aktívabban és hatékonyabban mutassák meg magukat a döntéshozóknak az ismertség, az elismertség és a jobb források érdekében. 
Hogy megmutassák, a könyvtárak ma már sokkal többet kínálnak, mint dokumentum és technológia. 
    Az érveket sok-sok példával illusztrálták.

    A könyvtárak mint közösségépítők

    1. A közkönyvtárak segítik a nehézségekkel küszködő, leszakadóban lévő települések, településrészek revitalizációját. 
    A kaliforniai Richmond közkönyvtára helyi
    növényfajták  magjainak kölcsönzésével
    is foglalkozik
    A települési könyvtárak vibráló közösségi központokként emberek sokaságának kínálnak vonzó lehetőségeket, szolgáltatásokat, programokat, vagy éppen gazdasági lehetőséget.

    2. A könyvtárak fontos partnerek a fenntarthatóságban. 
    A helyi közösség és az iskolai rendszeren kívüli oktatás kulcsszereplőjeként a közkönyvtárak kiváló partnerek az élhető, fejlődő, fenntartható települések megteremtésében. Azon túl, hogy a könyvtárépületek kialakításakor kiemelt szempontot jelent a környezetvédelem, a könyvtárak fontos szerepet játszanak a helyi élelmiszerek, termékek megismertetésében, támogatásában is - együttműködésben a helyi cégekkel, termelőkkel, kereskedőkkel. 

    3. A könyvtárak különleges gyűjteményei a szolgált közösség igényei és szükségletei mentén alakulnak ki.
    A növénymagok kölcsönzésén túl számos más, a tradicionális könyvtár gyűjteményébe nemigen tartozó dolgot is kölcsönöznek a könyvtárak - a helyi közösség szükségletei és igényei szerint, a horgászbottól a biciklilakatig. Az Iowa City Public Library például keretezett posztereket és eredeti művészeti alkotásokat is kölcsönöz felhasználói számára. 

    4. A könyvtárak megőrzik a közösség történeti emlékeit - különös tekintettel a kisebbségekre.
    A helyi közkönyvtár a település és lakossága történetének, múltjának és fejlődésének számos emlékét, objektumát őrzi, rendezetten, feltárva, mindenki számára hozzáférhetően. 


    5. A könyvtárak olyan helyek, ahol az emberek megismerhetik egymást és közösségüket.
    Robert Putnam szerint lehet, hogy az emberek főleg információért mennek a könyvtárba, de egymást is megtalál(hat)ják ott. A csecsemőjükkel, kisgyermekükkel könyvtári foglalkozásra érkező anyukák, az idősek, a tinédzserek mind sorstársakra, barátokra lelhetnek a könyvtárban.

    6. A könyvtárak a társadalmi problémák megoldásának segítői és katalizátorai.
    A könyvtárosok napi kapcsolatban állnak felhasználóikkal, ismerik életüket, szokásaikat, sokszor ügyes-bajos dolgaikat, problémáikat is, így sok esetben mindenkinél előbb és jobban képesek felismerni szükségleteiket. Mindezek következtében pedig a helyi társadalmi, szociális vagy akár egyéni problémák megoldásában is partnerek tudnak lenni. A Peabody Library például a nyári szünetben besegített a szünidős gyerekek étkeztetésébe.

    7. A könyvtárak a közösség társadalmi életének fontos részét képezik.
    Az amerikai kollégák e pontban a community's political life kifejezést használják, amit szándékosan fordítottam félre, hiszen nem a - szó szoros értelemben vett - politikai életben játszanak fontos szerepet a közkönyvtárak, hanem a szabadsággal, a szabadságjogokkal, a demokráciával stb. kapcsolatos értékek elsajátításának, az ezekről szóló diszkusszióknak fontos helyszínei a könyvtárak. 

    8. A könyvtárépületek fontos, kulturálisan releváns darabjai az építészetnek.
    A könyvtárépületek - legyenek régi Carnegi-típusú vagy modern épületek - a legtöbb esetben jelentéssel bíró, szimbólum jellegű építészeti alkotásai a településeknek. A könyvtár fizikai terei az intézmény által vallott értékek, funkció- és feladatrendszer kifejezőeszközei.

    9. A könyvtárak nélkülözhetetlen üzleti információs forrásokat biztosítanak, különösen a kis- és közepes vállalkozások számára.
    A könyvtárak hosszú ideje az üzleti élet és a vállalkozások nélkülözhetetlen információs bázisát jelentik, de néhány könyvtár ezt a funkciót még magasabb szintre emelte: a District of Columbia Public Libraries hálózat e-BIC (Enhanced Business Information Center) szolgáltatása az információn túl modern konferencia-termeket, IKT eszközöket, workshopokat és felkészült könyvtárost is kínál a kis- és közepes vállalkozások számára.

    A könyvtárak mint közösségi központok a társadalom legkülönbözőbb csoportjai számára

    10. A könyvtárak hozzájárulnak ahhoz, hogy a nem angol anyanyelvű lakosság is megjelenjen a közösség életében.
    A többnyelvű honlapok és könyvtári feliratok mellett az angoltól eltérő nyelvű dokumentumokkal, kisebbségi nyelveket beszélő könyvtárosok alkalmazásával, kétnyelvű foglalkozásokkal és klubokkal segítik a közösségek nem angol anyanyelvű tagjainak információhoz való hozzájutását, tájékozódását és könnyebb beilleszkedését. 

    11. A bevándorlók számára információt és segítséget nyújtanak ahhoz, hogy minél könnyebben beilleszkedjenek új, választott közösségükbe.
    Helyet és alkalmakat biztosítanak ahhoz, hogy a bevándorlók és családjaik hozzáférjenek a számukra fontos információkhoz, forrásokhoz, hogy új készségeket sajátíthassanak el és új kapcsolatokat építhessenek a helyiekkel. A New York Public Library például angol nyelvtanfolyamokat szervez, speciális tájékoztatást nyújt a letelepedéssel és az állampolgárság megszerzésével kapcsolatban, s minden évben megszervezi az Immigrant Heritage Week programsorozatot. A Public Library Association pedig online továbbképzést szervez könyvtárosoknak arról, milyen szolgáltatásokat érdemes és szükséges az USA-ba újonnan érkezőknek biztosítani.

    12. A könyvtárak információt, forrásokat és segítséget nyújtanak az LMBTQ közösség tagjai számára.
    A másságukra ráébredő tinédzserek számára sokszor az egyetlen biztonságos, befogadó és támogató hely a könyvtár, ahol a könyvtáros mentorként lép fel. A New York Public Library egyik blogja információs forrásokat, olvasnivalót ajánl az LMBTQ közösség tagjai számára.

    13. A könyvtárak  információt, forrásokat és segítséget nyújtanak a fogyatékkal élők számára.
    Fekismervén, hogy a sokféleség (diversity) nem csak különböző népcsoportokat, nyelvi, vallási vagy kulturális különbségeket jelent, az amerikai közkönyvtárak egyedülálló tereket és szolgáltatásokat kínálnak a fogyatékkal élők számára is, a szoftverektől és speciális eszközöktől kezdve a különgyűjteményekig és a saját otthonukban igénybe vehető szolgáltatásokig. A könyvtárakban jelelést elsajátító könyvtárosok, s a fogyatékkal élőket segítő szervezetekkel együtt megvalósuló programok várják a speciális felhasználókat.

    A könyvtárak mint művészeti központok

    14. A könyvtárak megjelenési lehetőséget biztosítanak a helyi, s a nem a fő vonalba tartozó művészeknek, íróknak, zenészeknek.
    Kapcsolatokat építenek a helyi művészekkel és megjelenést biztosítanak nekik a különböző könyvtári programokon.

    15. Ingyenes programok révén segítik a művészek elfogadását és a részvételt a művészetekben.
    Kézműves és egyéb könyvtári programok keretében, speciális foglalkozásokon és a makerspace-ekben gyerekek és felnőttek is alkothatnak a könyvtárban, s közben betekintést nyerhetnek a művészettörténetbe, a művészeti stílusokba, a különböző technikákba is.

    16. Mindenki számára lehetővé teszik a művészetekhez való hozzfétést, nem csak azok számára, akik ezt megengedhetik maguknak.
    Míg a színház- és koncertjegyek ára folyamatosan a nő, a könyvtárak zenei, irodalmi, művszeti programjai legtöbbször továbbra is ingyenesek, így azok számára is lehetőséget kínálnak a tartalmas szabadidőeltöltésre, akik másképp nem juthatnának el hasonló programokra. 

    A könyvtárak mint egyetemek

    El Biblioburro
    17. A közkönyvtárak az "emberek egyeteme"-ként működnek. Ingyenes kurzusokat, workshopokat kínálnak, adatbázishasználatot tanítanak, online kurzusokat indítanak a tanulni vágyóknak.

    18. A távoli hozzáférés biztosítása révén azok számára is elérhetővé teszik a kulturálódást és a tanulást, akik nem tudnak elmenni a könyvtárba.
    A könyvtárbusz és a távoli adatbázishasználat a skála két szélső helyén elhelyezkedő szolgáltatás azok közül, amelyek igénybe vételéhez nincs szükség fizikailag felkeresni a könyvtárakat. 

    19. Többet kínálnak, mint pusztán a tartalom; lehetővé teszik, hogy a felhasználók létrehozhassák saját tartalmaikat.
    Ma már minden könyvtáros tudja, hogy a használó nem pusztán fogyasztója, felhasználója az információnak, hanem kreatív alkotója, új tartalmak létrehozója is. Ehhez a közkönyvtár helyet és szolgáltatást biztosít, valamint képzéseket, amelyeken meg lehet tanulni a Wikipédia szócikkek létrehozásának, vagy éppen a blogírás tudományát. A Charlotte Mecklenburg Library és a helyi gyermekszínház között létrejött együttműködés hívta életre az ImagineOn szolgáltatást, amely mára komoly kulturális alkotóközponttá nőtte ki magát: évente mintegy 300.000 látogatja színielőadásait, 11 éven aluliak számára létrehozott speciális gyermekrészlegét, sokféle célra felhasználható termeit, tinédzserkönyvtárát, multimédia stúdióját és interaktív kiállításait.

    Az ImaginOn: The Joe & Joan Martin Center honlapjának nyitóoldala

    20. A könyvtárak segítik a civil párbeszédet.
    Az, hogy a médiában leginkább egy helyen tájékozódunk, a közösségi médiában a velünk azonos (vagy hasonló) ideológia, szemléleti alapon állók posztjait olvassuk, vagy akár az, hogy online vásárlásainkat is szinte mindig ugyanott intézzük, mára szinte ellehetetlenítette a párbeszédet a különböző világnézetű, felfogású emberek között. A könyvtárak az olyan projektekkel, mint a Human Library vagy a Socrates Cafe megpróbálják visszacsempészni a mindennapi életbe a beszélgetést, az együttműködést, a civil diskurzust.

    A könyvtárak mint az ifjúság támogatói

    Gyerekeknek és kamaszoknak kínált speciális szolgáltatások
    a Brooklyn Public Library honlapján
    21. A könyvtárak fontos, az élethez szükséges készségeket tanítanak a tinédzsereknek.
    A könyvtári programokon, tini-könyvklubokban, vetélkedőkön, vagy akár éppen önkéntes projektek keretében olyan készségeket sajátíthatnak el a kamaszok, amelyek segíti felkészülésüket későbbi tanulmányaikra vagy éppen a munkaerőpiacon való elhelyezkedésre. A Brooklyn Public Library Multikulturális Gyakornoki Programja például olyan pozitív (munkahelyi/közösségi) tapasztalatot biztosít a résztvevőknek, amely révén társaiknál sokkal könnyebben állják meg helyüket a legkülönbözőbb multikulturális helyzetekben is.

    22. Mindennapi jelenlétükkel, rendszeres és nyári programjaikkal, olvastáboraikkal csökkentik a gyerekek és a kamaszok közötti gazdasági különbségeket, amelyek hatással vannak/lennének továbbtanulásukra is.
    Az ingyenes korrepetálás, a segítségnyújtás a házi feladat elkészítésében, vagy akár a különböző tantárgyi felzárkóztatás ma már sok közkönyvtár szolgáltatás-kínálatának szerves része. A könyvtárosok személyes, telefonos vagy online jelenléte és támogatása a hátrányos helyzetű gyerekek  nagy számának nyújt (szinte egyedüliként) segítséget.

    23. A könyvtárak a gyerekek fejlesztésének fontos partnerei.
    könyvtári gyűjtemények és terek használata, valamint a könyvtári programokon való részvétel révén a gyerekek pozitív élményeken keresztül tanulják meg az együttműködés, a közös munka és alkotás technikáit, ismerik meg előnyeit és pozitív következményeit. 

    Íme tehát az amerikai könyvtárak érveinek listája arra a kérdésre, miért a könyvtár. Nem egy közülük a miénknek is része lehet...

    Forrás: Community Centered: 23 Reasons Why Your Library Is the Most Important Place in Town

    2016. november 11., péntek

    Virtuális valóság a könyvtárban (?)

    A montreali Bibliotheque et Archives Nationales du Quebec 2015 októberében nyitotta meg első virtuális valóság kiállítását La bibliotheque, la nuit (A könyvtár éjjel) címmel. A Robert Lepage által tervezett virtuális túra tíz neves könyvtáron kalauzolta végig a látogatókat Szarajevótól Mexico City-n át Alexandriáig. Az ember csak fölvette a headset-et és máris az Ottawai Parlamenti Könyvtár, a Library of Congress vagy éppen a japán Kamakura könyvtár előcsarnokában találta magát - választása szerint. 


    A hasonló élmények egyelőre ritkaságszámba mennek a könyvtárakban, s egyelőre még kérdés, hogy megjelenik-e, s ha igen, hogyan a virtuális valóság (virtual reality, VR) a könyvtárban. Fellelkesülve Dr. Baranyi Péter professzor úr előadásán, amelyet a Magyar Könyvtárosok Egyesülete konferenciáján tartott 2016. november 9-én, utána néztem, mit lehet tudni, olvasni ma a virtuális valóság és a könyvtárak viszonyáról.

    Az első problémával már a virtuális valóság fogalmának meghatározásakor szembesülnöm kellett, tudniillik, hogy a VR-nek nincs egyetemes definíciója. (Magát a kifejezést Jaron Lanier zenész találta ki  nyolcvanas évek közepén.) A fogalom meghatározására a hazai források legtöbbször György Péter 1994-es definícióját idézik, mely szerint 

    "A virtuális valóságon a digitális technikával létrehozott, s a reti­nánkra vetített, adott alkalommal egy programon alapuló képet, illetve az általa felkeltett élmény egészét értjük", illetve más megfogalmazás szerint a virtuális valóság „számítógépes animációval létre­hozott háromdimenziós grafikai tér, amelyet nézője úgy érzékel, mintha ő maga is a térben lenne. Olyan háromdimenziós képzelet­világ, amelybe a program használója belép és ezzel, úgymond egy másik 'valódi világba' kerül". 
    (György Péter: Szép új világkép. Filmvilág, 1994/9. sz. p. 38.)

    A VR legfontosabb sajátossága pedig az interaktivitás, "mely cselekvési lehetőséget biztosít az adott világban. Nemcsak nézői, hanem szereplői, alakítói vagyunk a valódiként ható világnak, méghozzá természetes emberi módon a „teljes beleélés" lehetőségével." 

    További jellemzője még a jelenlét hite, a kölcsönhatás és az autonómia. "Az elképzelt világ törvényszerűségeinek ugyanúgy megismerhetőknek kell lenniük, mint a valóságos világ jelenségeinek. Ezek a törvények ugyanakkor befolyásolhatók, sőt megváltoztathatók, és innen kezdve már csak a felhasználó (és természetesen a tervező) fantáziáján múlik a történés." (Forrás) 

    A virtuális valóság megéléséhez olyan eszköztárra van szükségünk tehát, amelyek minél több érzékszervünket állítják munkába. Ilyen eszközt (egy átlátszó VR-sisakot) tervezett már 1968-ban például Ivan Sutherland (MIT), majd 1970-es és 80-as években maga Lanier és Alan Kay is egy adatkesztyűvel, illetve fejre erősíthető monitorral kísérletezett. (Forrás) 

    A mai eszközök (sisakok, szemüvegek) "alapja egy nagy teljesítményű számítógép. Ez a számítógép vetíti a sisakban lévő két apró képernyőre a képeket. A két apró monitor némileg eltérő nézőpontból ábrázolja a színteret, ezáltal térbeli látvány jön létre. A felhasználó által érzékelt látvány függ attól is, hogy merre fordítja a fejét. Ez olyan érzetet kelt a felhasználóban, mintha „benne" lenne a számítógép által létrehozott világban, amelynek tárgyait a kezére erősített kesztyűvel megérintheti vagy akár el is mozdíthatja. Ezeknek az alkalmazásoknak az alapja egy adatbázis, amelyből nagy teljesítményű számítógép építi fel és jeleníti meg a grafikus képeket. A számítógépet vezetékekkel csatlakoztatják a sisakhoz és a kesztyűhöz egyaránt. Ezek segítségével a gép érzékeli az ember mozgását, és ennek megfelelően módosítja a látványt." (Forrás)

    De hogy jönnek, jöhetnek ide a könyvtárak?

    Az ma már mindenki által ismert és elfogadott tény, hogy a könyvtárak közösségi központokként tevékenységeiket az oktatás, képzés, tapasztalatszerzés köré építve (is) szervezik. Az új szolgáltatások sokkal inkább kötődnek az ingyenes WiFi-hez, a számítógépekhez, sőt a világ sok országában már a 3D nyomtatáshoz, mint a könyvekhez. A használók egyre több helyen és egyre gyakrabban inkább virtuálisan használják a könyvtárat, csökken a valódi (fizikai) könyvtárlátogatások száma és gyakorisága, ami szintén inspirálja, hogy feltegyük a kérdést: a virtuális laboratóriumok, projektszobák, séták és workshopok jelentik-e a következő lépést a könyvtárak számára. 

    Az, hogy a Facebook 2 milliárd dollárért megvette az Oculus programot, két dolgot jelent az olvasott források (l. alább) szerzői szerint: azt, hogy a VR itt van már a jelenben, (majdnem) a mindennapjainkban, s azt, hogy a jövő közösségi médiája több lesz, mint egy weboldal: egy önálló világ lesz. A státusz-frissítések, a hírfolyam-bejegyzések mind olyan dolgok lesznek, amelyeket megtapasztalunk, nem csak elolvasunk. S a közösségi média csak egy színtere lesz annak, ahol a virtuális valósággal találkozhatunk. Hiszen a virtuális vásárlások, a virtuális utazások, vagy éppen a virtuális tanulás már a jelen része, ha még nem is mindenki számára könnyen elérhető módon. 

    S ebben az új (virtuális) világban a könyvtáraknak is jut(hat) szerep, például a következő alkalmazások - mint új könyvtári szolgáltatások - használata révén: 

    1. Storytelling: A történetmesélés és a történetek megosztása a könyvtárak egyik fő feladata. Az olyan alkalmazások révén, mint a Within (vrse), minden eddiginél egyszerűbbé és inspirálóbbá válik a történetmesélés műfaja.
    2. NASA Education:  A NASA Oculus alapú alkalmazásai szinte valós élményként teszik lehetővé a gyerekek és felnőttek számára, hogy űrjárműveket vezessenek, utazzanak az Apollo 11-gyel vagy éppen körülnézzenek kicsit a Marson. Az applikációkhoz egy Xbox One Kinect-et csatolva pedig már saját kezükkel irányíthatnak robot karokat is. 
    3. Driver Safety Programs: Ha valami igazán különlegeset akarunk kínálni a  felhasználóinknak, autóvezetési szimulátor programokat is elérhetővé tehetünk, például a Toyotáét, amely segíthet abban, hogy a tinédzserek elsajátítsák a biztonságos vezetés alapjait és szabályait. 
    4. A Google nemrégiben kiadta a Google Exhibitions Pioneer Program béta verzióját, amely korábban csak regisztrált iskoláknak volt elérhető, de ma már minden Adroid alapú készüléken használható. Az alkalmazással gyakorlatilag bárhová elutazhatunk virtuálisan, az Antarktisztól a Marsig.
    S hogy mennyibe kerülne mindezek bevezetése egy könyvtárnak? Nos, a válasz nem olyan egyszerű, mondja Troy Lambert, a Public Libraries Online szerzője. Mert míg például az Oculus Rift, amely egy nagyon intenzív VR élményt kínál, a legtöbb intézménynek lényegében elérhetetlen, ráadásul erős számítógépes hátteret is igényel, vannak egyszerűbb, elérhetőbb, fogyasztóbarát rendszerek is, amelyek jóval kevesebbe is kerülnek. 

    Ilyen például a Samsung Gear VR, egy, a mobiltelefonjainkkal működtethető virtuális valóság rendszer. Előnye, hogy az Oculus-szal együtt fejlesztették, s az ehhez kapcsolódó valamennyi applikációval működik. A hátránya is ebből adódik: jelenleg csak Samsung készülékeken fut. A másik lehetőség az iPhone-nal és Samsung készülékekkel is kompatibilis Zeis VR One, amelyből közvetlenül nyomtathatunk 3D-s nyomtatóval (újabb szolgáltatási lehetőséget kínálva ezzel a - legalábbis az ilyen nyomtatóval rendelkező - könyvtáraknak).

    https://www.google.com/edu/expeditions/#about

    A Google Cardboard messze a legegyszerűbb és a legváltozatosabb VR-eszköz, amelynek szintén több változata 3D nyomtató-kompatibilis, s amelynek további előnye (az ára mellett) a Google platform kínálta lehetőségek sokasága. A cégnek már olyan alkalmazásai is vannak, amelyek kifejezetten oktatási, oktatás-támogatási céllal készültek, iskolai és könyvtári célra

    Noha a fenti alkalmazások könyvtári szolgáltatási rendbe illesztése és a könyvtárunkat bemutató virtuális séták, vagy éppen virtuális könyvtári projekt-terek létrehozása nagyon cool dolog, Lambert szerint a virtuális valóság alkalmazásánál azonban még nagyobb fantázia lehet a kiterjesztett valóság (augmented reality) könyvtári alkalmazásában: a virtuális kártya-katalógusoktól az indexált keresésen át az olyan megoldásokig, amelyben egy színes vonal vezeti el az olvasót a katalóguscédulától a polcon lévő könyvig. 

    Összefoglalásként azt mondhatom, hogy mindez talán - sok szempontból és sok ok miatt - ma még science fiction-nek tűnik, de ki tudja, mit hoz a jövő? Mindenesetre jó, ha figyelünk, szemünket rajta tartjuk a változásokon, a realitáson (legyen az valós vagy virtuális), s felvesszük a kesztyűt. :)

    A kép forrása: http://itmozaik.hu/tech/2016/03/17/a-kesztyu-amire-a-virtualis-valosagnak-szuksege-van.html


    Források és további olvasnivaló: 



    2016. november 10., csütörtök

    Könyvtárak mint turisztikai látványosságok


    Három új skandináv könyvtárat emleget így a Business Insider Nordic újságírója: Helsinki és Osló új, még építés alatt álló közkönyvtárát és Aarhus tavaly megnyitott könyvtárát Dániában. 

    A három könyvtár, jegyzi meg a szerző, sokkal több, mint könyvtár: igazi közösségi helyek és kulturális központok, sok-sok hellyel a gyerekek, a családok és a kreatív emberek számára. A gyönyörű dizájnnak, a mindenben bővelkedő szórakozási lehetőségeknek - zenei stúdióktól kezdve a 3D nyomtatókig - köszönhetően pedig igazi turisztikai látványosságok is lesznek.

    1. Helsinki új "nappalija" a város fő kulturális központjában, a Töölö öbölben épül, s várhatóan 2018-ban nyílik meg. Lesz benne - a már szinte elmaradhatatlan 3D nyomtató mellett - színházterem és zenei stúdió is. A könyvtár, amely a Käännös (fordítás, fordulás, ív) nevet viseli, az ALA Architects tervei alapján készül, amelyhez az inspirációt az Aarhus Public Library adta.


    A látogatók nyáron a könyvtár teraszán sütkérezhetnek a napsütésben...


    ... rossz idő esetén a belső tereket használhatják úgy, mintha otthonuk nappalijában olvasgatnának...


    ... legfelső emeleten pedig akár "kint a zöldben" is érezhetik magukat.



    2. Osló új közkönyvtára várhatóan 2019-ben nyílik meg az Atelier Oslo és a Lund Hagem Architects tervei alapján, amelynek vezérlő szempontja fenntarthatóság volt: az épület homlokzata olyan anyagból készül, ami a lehető legkevesebb hőveszteséget biztosítja. 

    A hosszú távon való gondolkodás és a fenntarthatóság elve más tekintetben is meghatározó eleme a koncepciónak: az Oslóban egyre terjedő "slow-space" (lassú tér) mozgalom elveit követve az új könyvtár ad majd helyet a skót művész, Katie Paterson nevéhez fűződő Future Library elnevezésű 100 éves művészeti projektnek is. 

    Facebook-bejegyzésem, 2015. július 21.

    Az új oslói könyvtár a Bjørvika kikötőben épül.


    Körülötte rengeteg nyitott tér lesz.



    3. A dán Dokk1 könyvtár, amely tavaly nyílt meg az Atelier Oslo és a Lund/Hagem építészeti stúdió tervei alapján, ma Skandinávia legnagyobb közkönyvtára, s 2016-ban az év közkönyvtárának is választották. Építészeti különlegessége a "gomba-mennyezet":


    2016. november 1., kedd

    A jövő könyvtára - Thomas Frey jövőkutató szerint

    A tervezettnél hosszabb szünet után jelentkezem újra egy izgalmas témával: 
    milyen lesz a jövő könyvtára?

    Thomas Frey jövőkutató “122 Things” you will be able to do in the library of the future that you can’t do today", azaz "122 olyan dolog, amit ma nem tehetsz meg egy könyvtárban, de a jövő könyvtárában igen" címmel írt cikket,  annak apropóján, hogy - új nemzeti könyvtáruk jövő évi megnyitása előtt - a görög nemzeti könyvtár munkatársaival beszélgetett a jövőről. E beszélgetés inspirálta Freyt arra, hogy összeállítson egy listát arról, mi jellemzi a jövő könyvtárát. 

    Frey cikke bevezetőjében leszögezi, hogy teljességében, persze, egy könyvtárra sem lesz jellemző a lista, s hogy a rajta szereplő jellemzők az élet számos más aspektusát is érintik, de így, egyben láttatva mind, arra akarja ösztönözni a könyvtárosokat, hogy elgondolkozzanak intézményük, szakmájuk sok dimenziójú jelenén és jövőjén, s figyelembe vegyék mindezeket a szempontokat a jövő könyvtárainak tervezése során.


    Frey abból indul ki, hogy az olyan technológiák, mint a chatbot (azaz olyan program, amely a mesterséges intelligencia kutatás, a természetes nyelvek feldolgozása és egyéb alkalmazott módszerek felhasználásával kommunikál, beszélget a felhasználóval - az angol "chatter robot", vagyis "beszélgető robot" szóból), a virtuális valóság (Virtual Reality - VR) és a mesterséges intelligencia (Artificial Intelligence - AR) természetes módon megjelennek a könyvtárakban is. Ennek következtében pedig a könyvtári tevékenységek egyes közösségek, társadalmi csoportok és a köztük meglévő különbségek köré fognak épülni (vö. közösség-vezérelt könyvtár). 

    Lényegében minden könyvtárnak egy tesztlaborrá kell válnia, mondja Frey, azaz új fejlesztéseket, eszközöket, tevékenységeket, megközelítéseket kell kipróbálnia annak érdekében, hogy lássa, mi vonzza a felhasználókat, mit szeretnek, mit szeretnének.

    Hogyan írhatjuk le tehát a jövő könyvtárának "alaptermészetét", fő tulajdonságait? Frey szerint a jövő könyvtára bababarát, állatbarát, élelmiszer és étel-barát, sör-, bor- és alkoholbarát, eseménybarát, bulibarát (amely még catering céget is tud ajánlani, biztosítani), hajléktalan-barát, személyiség-barát és adatbarát, üzletbarát, alkalmi felhasználó-barát.

    Létesítmény, berendezés szempontjából alkalmas: utazó kiállítások befogadására; privát találkozókra; "aerobic olvasásra", zuhanyozásra, ételkészítésre és felszolgálásra, (délutáni) pihenésre, személyes tárgyak megőrzésére, pénzküldésre vagy fizetésre, átutalásra.

    Hagyományos információs archívumként rendelkezik a következőkkel: 
    1. Nyomtatott könyvek
    2. Digitális könyvek, 
    3. Audio könyvek
    4. Újságok
    5. Folyóiratok
    6. Zene
    7. Mozifilmek
    8. TV-műsorok
    9. Rádióműsorok
    10. Prezentációk
    11. Oktatóprogramok
    12. Hangzóanyagok (diszkek, kazetták, hangos könyvek és más formátumok)
    13. Térképek
    14. Mikroformátumok
    15. Videók (film, tévéműsor, DVD)
    16. Kották
    17. Fényképek, plakátok, rajzok, kisnyomtatványok
    18. Alkalmazások és mobil alkalmazások
    19. Közösségi média archívumok
    20. Műtárgyak

    Nem hagyományos archívumként (hiszen a könyvtárak kötelező feladata a helyi közösség életének archiválása is) hozzáférést biztosít:
    1. A régió/település üzleti, gazdasági életének, történetének dokumentumaihoz
    2. A település iskoláiban végzettek névsoraihoz, tablóihoz, évkönyveihez
    3. A helyi infrastruktúra történetére vonatkozó dokumentumokhoz és emlékekhez (hidak, csatornák, vízvezetékek, iskolák, tűzoltó állomások stb.)
    4. A helyi közösségről készült fényképekhez
    5. A "település hangjaihoz" (az éves során készült hangfelvételek formájában)
    6. A közösséget ért kulturális hatások "idővonalához"
    7. Vészhelyzeti, biztonsági eszközök (pl. tartalék generátorok), szerkezetek, folyamatok leírásaihoz
    8. A települést és a közösséget érintő jogi ügyek dokumentumaihoz, jogszabályokhoz

    A könyvtár mint „kereső-parancs központ"

    Frey szerint a folyamatosan fejlődő keresési technológiáknak köszönhetően a jövőben így keresünk majd videót: Kérem az összes nyilvános felvételt Jane Doe-ról (átlagember), az 1980 és 2005 közötti időszakból, amikor az angliai Manchesterben élt. vagy Melyik a 20 legtöbbet nézett videó, amelynél a közönség azon nevet, hogy valaki épp egy fatális baleset következtében haldoklik? vagy Mi a Paramount Pictures 1978-ban forgatott alacsony költségvetésű filmjeinek 12 közös jellemzője? 

    Elterjed a drónok használata is: a könyvtárak saját drón flottákkal fognak rendelkezni az olyan kérdések megválaszolásához, mint például, hogy A település mely részeit fenyegeti legkevésbé, hogy elöntse a víz árvíz esetén? De drón segíti majd a könyvtárost akkor is, ha a felhasználó 360 fokos panoráma képeket kér a településen az előző öt évben felállított három legfontosabb szoborról

    A világ folyamatos demográfiai változásai következtében mind fontosabbá válnak a demográfiai jellegű keresések, amelyekhez egyre jobb eszközökre lesz szükség, különösen, ha olyan kérdéseket kell megválaszolnunk, mint például: A világ mely régiói hasonlítanak leginkább a kanadai Winnipeg-re éghajlati, demográfiai, politikai, oktatási, egészségügyi stb. szempontból? vagy Hogyan változtak évtizedről évtizedre az átlagos jövedelmi viszonyok Afrikában 1990 óta?

    A keresőmotorok olyan komplex kérdések megválaszolását is lehetővé fogják tenni, mint például hogy Melyik filmben látható Harrison Ford kék pulóverben miközben rágózik? vagy Miért fontos ez a tárgy (fogjunk kézbe egy tárgyat)? vagy Mennyire vagyok híres a közösségemben a többiekhez képest? vagy Hogyan változott a kenyér receptje az elmúlt 300 évben?

    A jövő keresései Frey szerint sokkal több attribútumra irányulnak majd, mint manapság. Egyszer képesek leszünk illatokra, ízekre, harmonikus rezgésekre, reflektivitásra, kémiai összetételre, textúrákra, viszkozitásra is keresni. El tudunk majd indítani olyan kereséseket, amelyek hasonlóságokra irányulnak: úgy néz ki, mint; olyan illatú, mint; olyan érzés, mint; olyan ízű, mint; úgy hangzik, mint stb.

    A földgömbök a jövőben minden eddiginél pontosabb perspektíváját adják a Földnek. Lehetővé válik velük az óceáni szennyeződések útvonalának valós idejű megfigyelése; a hurrikánok útvonalának percről percre való nyomon követése vagy akár egy világkörüli út megtervezési szferikus perspektívából.


    A jövő könyvtárának új attribútumai Frey szerint
    1. Könyvtári alkotóműhelyek (Maker Spaces): A könyvtárak egyre gyorsabban alakulnak át passzív, az információt csak fogyasztó látogatók helyéből aktív helyekké, ahol a látogatók alkotnak is: fazekasműhelyek jönnek létre a könyvtárban, filmet forgatnak a látogatók, hangfelvételeket készítenek, új tárgyakat hoznak létre 3D nyomtatókkal, ékszereket készítenek stb. A könyvtár mint kreatív hely minden eszközt, technológiát elérhetővé tesz, s minden támogatást megad a kreatív emberek számára ahhoz, hogy kreatívak legyenek, művészeti alkotásokat, zenét, játékokat, podcast-okat és webcast-okat, virtuális valóság-élményeket stb. hozzanak létre. 
    2. Mini színházak: Fontos, hogy legyenek olyan helyek, ahol az emberek közösen nézhetnek filmeket vagy épp élő közvetítéseket, koncerteket, játszhatnak videojátékokat, használhatnak olyan alkalmazásokat, mint a YouTube vagy a Facebook, s erre tökéletes hely a könyvtár.
    3. Webcast studios: A webtechnológia fejlődésével nincs már szükség stúdiókra az élő közvetítéshez, tökéletes lesz erre helyszínként a könyvtár - könyvbemutatókhoz, játék bemutatókhoz, alkalmazás bemutatókhoz, tanfolyam bemutatókhoz, chatbot bemutatókhoz, vagy éppen annak bemutatására, milyen volt az élet 50 évvel korábban.
    4. 3D nyomtatás: A jövő embere a könyvtárból kölcsönöz 3D nyomtatót, szkennert, részt vesz a könyvtár által szervezett, a használatukat oktató tanfolyamokon, alkotásaival elindul a könyvtár által meghirdetett kreatív dizájn pályázatokon, s ha problémája akad, segítségért is a könyvtároshoz fordul.
    5. Repülő drónok: A könyvtár drónokat is kölcsönöz majd, szimulátorokkal segíti használatuk elsajátítását, csináld magad típusú drón-építő tanfolyamokat és versenyeket szervez majd.
    6. Mesterséges intelligencia: a könyvtár workshopokat, versenyeket szervez a témában; segítségével monitorozza és előrejelzi látogatói használatot.
    7. Virtuális valóság (virtual reality – VR), kiterjesztett valóság (augmented reality – AR): mindkettő elterjed a jövő könyvtárában, amely hardvert és szoftvert kölcsönöz, s produkciós stúdiókat kínál az embereknek.
    8. A robotok és a robotika is megjelenik a könyvtárban: robotot lehet majd kölcsönözni, robotépítő workshopokat és robotika versenyeket szerveznek majd a könyvtárosok.
    9. Dolgok Internete (Internet of Things – IoT): Ahogy egyre több eszközünk kapcsolódik a világhálóhoz, egyre nagyobb szükség az eszközök kölcsönzési lehetőségére, IoT workshopokra, IoT versenyekre, IoT szakértők előadásaira – mindnek ideális helyszíne lehet a könyvtár.
    10. Eszköz archívum: Sokunknak vannak még régi floppy diszkjei, magnókazettái, s más olyan eszközei, amelyeket a mai kor berendezései már nem tudnak olvasni, használni, lejátszani. A könyvtárak lehetőséget kínálhatnak arra, hogy mikrofiche-eket olvassunk és nyomtassunk, hogy a régi 8”, 5.25” vagy 3.5” diszkjeink tartalmát újra olvashassuk vagy éppen a felhőbe feltölthessük, hogy a fotókat videóvá, a VHS kazettákat DVD-vé konvertáljuk, hogy digitalizáljuk és feljavítsuk régi fényképeinket, dokumentumainkat stb. 
    11. Globális könyvtári projektek: A jövő könyvtárában VR chat-szobákban beszélgethetünk a világ távoli pontjain élő kollégáinkkal, barátainkkal; kultúrákon átívelő könyvtárközi kölcsönzéseket kínálhatunk szolgáltatásként stb.
    12. Játékok, videojátékok: a jövő könyvtár játékversenyeket játéképítő workshopokat szervez, játékokat kölcsönöz, játékfejlesztőket hív meg előadásra, beszélgetésre.
    13. Új típusú létesítmények, terek, szolgáltatások: a jövő könyvtárában mini planetáriumok, robotikai történetmesélő központok (robotic storytelling centers), időkapszula szobák, drón-kölcsönző szolgáltatás, kisállat kölcsönző szolgáltatás, „találkozz a szakértővel” típusú programok, közösségi archívumok is lesznek.