2019. február 15., péntek

Hogyan állj ki a könyvtáradért?

Izgalmas és szívemnek nagyon kedves sorozat indult januárban az IFLA Library Policy and Advocacy Blog oldalán "The 10 Minute Library Advocate" címmel. A rövid írások célja, hogy ötleteket, feladatokat, gyakorlatokat, egyszerűen végrehajtható módszereket adjon a könyvtárosok kezébe annak érdekében, hogy javuljon érdekérvényesítő képességük, s hatékonyabban tudjanak fellépni a könyvtárak, könyvtárosok érdekében. Az alábbi bejegyzésben az elmúlt egy hónap tippjeit mutatom be, s gondolom tovább.

A politikusok és a reklámszakemberek jól tudják, hogy egy jobb élet ígérete minden ember figyelmét megragadja, sőt, akár a gondolkodását is megváltoztathatja. Mi, könyvtárosok pedig azt tudjuk, hogy a könyvtárhasználat számos módon hozzá tud járulni a jobb élethez, az egyéni és a közösségi jól-léthez. Ahhoz, hogy ezt megfelelő módon (üzenetként) el is tudjuk juttatni a polgárokhoz, egyszerűen és világosan el kell tudnunk mondani, mi mindent is teszünk. Ehhez pedig jól átgondolt, világos, mindenki számára érthető érvekkel kell rendelkeznünk. 

Az első feladat, hogy vegyünk elő egy darab papírt, s írjunk le három olyan dolgot, amelyet a könyvtár végez, s amelyekről úgy gondoljuk, hogy az átlagemberek érdekében, javára végzi a könyvtár, majd gondoljuk át, mitől speciálisak (ezek a szolgáltatások, programok... stb.), miért hasznosak az emberek számára.


Az érdekképviselet, a fellépés, a valami mellett való kiállás és érvelés (ennyi mindent jelent az advocacy kifejezés!) célja, hogy megváltoztassuk mások véleményét valamiről. Hogy ezt elérjük, először is világosan meg kell értetnünk a célcsoporttal (és a célcsoport véleményét nagyban meghatározó influencerekkel), mit teszünk és miért tesszük, mi a küldetésünk és mik a céljaink. Ennek jó kiindulópontja lehet, hogy megfordítjuk a nézőpontunkat, s először azt vizsgáljuk, mit gondolnak most rólunk? Mit válaszolnának az emberek, ha megkérdeznénk őket a könyvtárról? Második feladatként tehát gonduljuk magunkat a könyvtár által szolgált közösség helyébe és írjuk le azt az öt szót, amiről azt gondoljuk, az emberek ezekkel jellemeznék leginkább a könyvtárat. Nem könnyű a feladat, de nagyon fontos, hogy próbáljunk objektívek lenni és merjünk kritikusnak is lenni önmagunkkal, azaz pozitív és negatív kifejezéseket egyaránt használjunk. Csak őszintén! (Ez olyan, mint egy kezdő önértékelés: magunknak csináljuk, azért, hogy meglássuk, hol tartunk, honnan indul az új út, amire rá kívánunk lépni! Látni engedi az erősségeinket, s azonosítani tudjuk vele a fejlesztendő területeket is.)

A sikeres érdekérvényesítés egy pozitív kép felépítésével kezdődik, mégpedig nem csak a könyvtárhasználók, hanem a könyvtárat nem használók körében is. Ennek a képnek pedig egyik legfontosabb építőeleme a könyvtár online jelenléte, amit tulajdonképpen elsőként lát belőlünk a 21. századi ember, a homo interneticus. Amit a honlapunkon vagy a közösségi média oldalainkon látnak,  olvasnak, alapvetően meghatározza a véleményüket, s befolyásolja abbéli döntésüket is, hogy eljöjjenek-e személyesen is a könyvtárba vagy sem. S nem csak a külcsín az, ami számít, talán sokkal fontosabb az információk elérhetőségének egyszerűsége, a szövegek közérthetősége, s a közzétett tartalmak helyes, pontos volta is (gondoljunk bele, mennyi bonyodalmat, negatív érzést - és hírt - okozhatunk azzal, ha rosszul írjuk ki a nyitvatartási időt, a beiratkozási díj aktuális évi összegét vagy épp egy rendezvény időpontját!). Visszatérő példám a könyvtárhasználati szabályzat (amit a honlapra is kiteszünk, természetesen): értik-e az olvasók (akiknek be kell tartaniuk), amit abban leírunk? (Továbbmegyek: érti-e a könyvtáros, akinek azt a sok szabályt nap mint nap be kell tartatnia...?) A könyvtár online jelenléte azonban ne merül ki azokban az oldalakban, amiket maga szerkeszt. Ezért, amikor a harmadik feladathoz érünk, keressünk rá a könyvtár összes online jelenlétére! Vizsgáljuk meg, mit, milyen hangnemben és kontextusban írnak rólunk; mely szolgáltatásaink kapnak nagyobb publicitást; minden olyan oldalon ott vagyunk-e, ahol ott kell lennünk; s helyesek-e az információk, amelyeket más oldalak közzétesznek velünk kapcsolatban. Adott esetben pedig ne restelljünk helyesbítést kérni!

Nem csak a szíveket, hanem a fejeket is meg kell szólítanunk, s ebben a számok igenis számítanak. Az okosan használt adatok alátámasztják a mondandónkat és hitelessé teszik azt (és bennünket is). A negyedik feladat, hogy keressük meg azt három legfontosabb adatot, amely a könyvtár erejét, hasznát, társadalmi/kulturális/stb. hasznosságát mutatja meg, s tanuljuk is meg őket! (Ilyenkor, év elején, amikor mindenki beszámolót és munkatervet készít, még hangsúlyosabban jelennek meg a mindennapokban a számok, a statisztikai adatok. Én arra biztatnék mindenkit, hogy ne keseredjen el, ha egyik-másik mutatója csökkent az előző évhez képest, de ne is intézze el annyival, hogy "máshol is csökken, ez országos/világ tendencia". Menjünk lejjebb, ássunk a dolgok mélyére, akár más mutatókkal összefüggésben próbáljuk megtalálni az okokat, s ha úgy hisszük, megtaláltuk, keretezzük át őket, majd fogalmazzunk meg rájuk épülő, kapcsolódó munkatervi feladatokat!)

Az ötödik tanács az egyik vesszőparipámhoz kapcsolódik. Ahhoz, hogy megszerezzük az emberek, a közösség érdeklődését, támogatását, (szeretetét), világosan kell látnunk, ők mit szeretnének, ők mit várnak el tőlünk, számukra mi a fontos a könyvtárban. Ötödik lépésként tehát azt gondoljuk át, hogy mi az három (négy, öt) legfontosabb dolog, ami a szolgált közösségnek fontos, ami leginkább érdekli őket. Ami motiválja őket, vagy amitől a legjobban tartanak. Miről beszélnek a politikusok? Miről beszélnek az utcán? (Ha nem tudjuk kapásból, nem baj. Kutassunk, vizsgálódjunk kicsit! Kérdezzük meg az embereket! Olyan sok jó eszköz áll már a rendelkezésünkre, használjuk őket!) S ha megtaláltuk ezt a három (négy, öt) legfontosabb dolgot, használjuk őket referenciaként. Tegyük őket fejlesztéseink alapjává, s hivatkozzunk rájuk a kommunikáció során is. 

(Folytatjuk!)




2 megjegyzés: