2019. március 5., kedd

Okos könyvtárakkal az okos közösségekért

„Az okos város nem egyszeri akciókból, beruházásokból, szigetszerű megoldásokból áll össze, hanem egy olyan működési modell, amely a folyamatos fejlesztésre épít, a fejlesztések középpontjában pedig a települések legfontosabb szoftverei, a lakosság és a helyi cégek állnak” – mondta egy előadásában Rab Judit, a Lechner Tudásközpont osztályvezetője.

Maga a fogalom, „okos város”, eredetileg a digitális technológiák fejlődéséhez és az azok segítségével kifejleszthető, hatékony közszolgáltatásokon alapuló települések kialakításához kapcsolódott. Mára azonban kibővült a tartalma: olyan intézkedések, fejlesztések gyűjtőhalmazává vált a kifejezés, amelyek a városok, a városi életkörülmények és a városokban élők közérzetének, életminőségének javítását célozzák meg. E fejlesztésekben a digitális technológia mellett megjelent a tudatos gazdálkodás és a fenntarthatóság követelménye, valamint a hagyományos, bevált módszerek újra felfedezése, a mai igények szolgálatába állítása. Az okos város programok egyik stratégiai kulcsterülete lett az okos életvitel témaköre, s az okos várossá válás sarkalatos céljává vált a városok élhetőségének megőrzése és fejlesztése, valamint az életkörülmények és az életminőség javítása.

A SmartBudapest jövőkép például az életminőség javításához a modernizációt és a digitális technológiát mint eszközt, a fenntarthatóság jegyében a természet közeli állapothoz való visszatérést, valamint a társadalmi szerepvállalás erősítését, az emberi erőforrások aktív és kreatív hasznosítását tartalmazza. E jövő megteremtéséhez pedig alapvető fontosságú a jó (digitális) infrastruktúra, illetve az azokra épülő elektronikus szolgáltatások rendszerének kiépítése, de az is elengedhetetlen, hogy a lakosság képes legyen a digitális eszközök használatára és rendszeresen használja is a digitális alkalmazásokat, megoldásokat, szolgáltatásokat.

A Smart Budapest terv a horizontális célok egyik legfontosabbikaként említi a szolgáltató város megteremtését, amely magas színvonalú, hatékonyan működő, mindenki számára azonos feltételek mellett igénybe vehető közszolgáltatásokat nyújtó, stabil és kiszámítható városműködtetést jelent. A közszolgáltatások magukba foglalják az információhoz való hozzáférés biztosítását is, mely feladat legfőbb letéteményesei a könyvtárak.

Boyd Cohen urbanista az okos városok megteremtéséhez kapcsolódó célok elérésében hat fő területet határoz meg (melyeket ma már a smart city alappilléreinek is tekintenek): okos társadalom, okos életvitel, okos környezet, okos kormányzás, okos gazdaság és okos mobilitás (ld. ábra). 

A hat fő terület közül a közkönyvtárak működésükkel, tevékenységükkel, szolgáltatásaikkal és megfelelő (okos) fejlesztésekkel, véleményem szerint, közvetlenül két területhez, az okos társadalom és az okos életvitel témaköréhez tudnak kapcsolódni, közvetetten azonban az okos környezet és az okos kormányzás céljait és fejlesztési terveit is képesek támogatni.

Az okos társadalom megteremtésének indikátorai – az oktatás és képzés, a kreativitás és a befogadás – mind olyan területek, amelyek hangsúlyosan jelennek meg a közkönyvtárak stratégiai tervében, értékrendjében, szolgáltatási struktúrájában és programkínálatában is. Az okos életvitel, a minőségi élet, az egyéni és közösségi jól-lét megteremtését biztonságos épületeikkel, tereikkel, szolgáltatásaikkal, kultúraközvetítő szerepükkel és gazdag kulturális program-kínálatukkal tudják szolgálni a könyvtárak. Az okos környezet megteremtéséhez a könyvtárépületek fenntarthatósági szempontú és a hatékony forrásmenedzsment szempontjait követő kialakítása, átalakítása és üzemeltetése, okos megoldások alkalmazása szolgálhatja, míg az okos kormányzás célkitűzéseihez közfeladatot ellátó, mindenhol és mindenki számára elérhető közszolgáltatóként tudnak hozzájárulni.

Ha ezeket a szempontokat tudatosan érvényesítjük a könyvtárak mindennapi működtetésében és a fejlesztésekben, azok magas minőségben lesznek képesek szolgálni a települések rövid, közép és hosszú távú fejlesztési terveit, a fenntartható, modern, magas életminőséget kínáló, élhető, okos városok, települések megteremtését. A könyvtárak infrastruktúrájukkal, szolgáltatásaikkal és felkészült, szakképzett szakembereikkel segíteni tudják az okos város fejlesztési dokumentumokban vázolt jövőképek és a szolgáltató város megteremtésével kapcsolatos célkitűzések elérését, teljesítését.

Ti mit gondoltok erről?




1 megjegyzés:

  1. Azt hiszem, hasznos először áttekinteni a mesterséges intelligencia és a könyvtár kapcsolódási pontjait. Egy lehetséges ötetforrás: http://kithirlevel.hu/index.php?oldal=kereses&funkcio=kereses&cimke=389&kulcsszo=&button=OK
    Szintén szoros a kapcsolat a könyvtári folyamatok digitalizálásával (nem a könyvtári dokumentumok digitalizálásával!). Ha ez megvan, akkor olyan lehetőségekbe botlunk, amelyek ma, mezítláb is mehet(né)nek, csak gyakran nincs meg hozzá a kedv, akarat, ambíció. Pl. országos szintre lehet emelni a könyvtári dokumentumbeszerzést (és összességében: állománygazdálkodást), amely sokkal jobban figyelembe veszi a helyi használók igényeit. Vagy: előre láthatom egy "okos városban", mit tanulnak a jövő héten a gyerekek az iskolában, milyenek az átlag tanulmányi eredmények, azaz rendezvényt, oktatási csomagot stb. tudok előre összeállítani témára, nehézségi fokra stb. Az "okos városban" ez is automatizálható. De ennek feltétele a már mezítláb is működésbe hozható gondolkodási séma - és persze akarat. Ennek gyengélkedése jelenti a komoly akadályt.

    VálaszTörlés